A szoci�lis gondoskod�s

A XIX. sz�zad �llamai t�rv�nyek eg�sz sor�val tettek k�s�rletet a szoci�lis probl�m�k kezel�s�re.

Az ipari fejl�d�s, a nagyar�ny� munkamegoszt�s, a gy�rt�si m�dok egyszer�s�t�se egy sor ipar�gban  (pl. textilipar)lehet�v� tette a gyermekmunk�t �s a fiatalkor�ak munk�j�t. A g�pek kiszolg�l�sa, az ezzel kapcsolatos sokfajta munka alig k�v�nt testi er�t �s szak�rtelmet. Ez�rt a v�llalkoz�k sz�vesen alkalmazt�k a k�nnyebben fegyelmezhet�, ig�nytelen �s olcs� gyermekmunk�t.

A gyermekmunk�nak �s a fiatalkor�ak munk�j�nak t�bb csoportja alakult ki. Az egyik a tanulatlan gyermekmunk�sok� volt, melyet az ipari �s m�sfajta munka k�nny� term�szete hozott l�tre. �k b�r�rt dolgoztak, hogy magukat fenntarts�k, illetve/�s seg�ts�k a csal�dfenntart�st. A m�sik az otthoni �s h�ziiparban foglalkoztatottak csoportja volt. T�bbnyire sz�leik dolgoztatt�k �ket. Ide tartoztak a h�ztart�sokban alkalmazottak �s a csel�dmunk�t v�gz�k is. A harmadik csoportot a mez�gazdas�gi gyermekmunk�sok �s a tanoncok alkott�k, akiket szerz�d�s k�t�tt a munk�ltat�hoz bizonyos szakma elsaj�t�t�sa v�gett.

A gyermekek �s a fiatalkor�ak munk�j�nak szoci�lis, erk�lcsi �s eg�szs�g�gyi h�tr�nyai voltak. Olyan k�ros�t� t�nyez�k l�ptek fel, mint a megfelel� t�pl�lkoz�s, lak�s, tisztas�g, test�pol�s hi�nya , �s az iskol�z�s n�lk�l�z�se.

A modern �rtelemben vett gyermekmunka a XIX. sz�zad els� fel�ben az iparosod�ssal vette kezdet�t Angli�ban. A brut�lis b�n�sm�d, az �jjel-nappal foly� munka, a t�lzs�folt lak�sok megn�velt�k a gyermekhaland�s�got. M�r 1796-ban felsz�laltak a gyermekek ilyenfajta kizs�km�nyol�sa ellen. Ekkor a gy�rakban 6-7 �ves gyerekeket is alkalmaztak. Az angol parlament el�sz�r 1802-ben avatkozott be a gyermekek �rdek�ben. Ugyanakkor csak 1819-ben fogadt�k el a Gy�ripari T�rv�nyt (Factory Act), amely megtiltotta, hogy a textilgy�rak 9 �vesn�l fiatalabb gyermekeket foglalkoztassanak. Azonban m�g 1839-ben is az angliai gy�rakban a munk�sok k�zel fele 18 �ven aluli volt. A t�z�r�s munkaid� �ltal�nos bevezet�s��rt sok orsz�gban folyt agit�ci�. Ezt Angli�ban azonban csak 1874-ben vezett�k be.

M�s orsz�gokban a szoci�lis probl�m�k a megk�sett iparosod�s k�vetkezm�nyek�nt csak k�s�bb ker�ltek el�t�rbe - Franciaorsz�gban 1841-ben, N�metorsz�gban a Rajna-vid�ken 1839-ben tiltott�k meg t�rv�nyben a 9 �vesn�l fiatalabb gyermekek foglalkoztat�s�t. Magyarorsz�gon az 1840:XVII. tc. mondta ki, hogy 12. �let�v�ket be nem t�lt�tt gyermekeket csak olyan gy�ri munk�ra lehet alkalmazni, mely eg�szs�g�kre nem �rtalmas, testi fejl�d�s�ket nem akad�lyozza. A 16 �ven aluliak legfeljebb 9 �r�t dolgozhattak naponta, egy�r�s pihen�id�vel. Hollandi�ban 1874-ben fogadtak el gyermekv�d� t�rv�nyt.

Ezek nagyon szer�ny kezdetet jelentettek, de nem is eredm�ny�kben voltak fontosak, hanem amiatt, hogy az �llam el�sz�r adta jel�t annak, mor�lis felel�ss�get �rez a kiszolg�ltatott t�rsadalmi csoportok�rt.

Anglia

Angli�ban az 1834-es  "�j szeg�nyt�rv�ny" tagadta az �llami seg�ts�ghez val� jogot �s a munkan�lk�lis�g�rt �rzett korm�nyzati felel�ss�get. �gy tov�bbra is a m�r kor�bban kialakult rendszerben m�k�d�tt a szeg�nyek seg�lyez�se. Az egyetlen hat�sos int�zm�nynek a dologh�zat tartott�k, amely visszatartotta a szeg�nyeket a szeg�nyseg�ly ig�nybev�tel�t�l. A dologh�zakat, melyeket 1865 ut�n mind a 647 szeg�nygondoz�si k�rzetben k�telez�en l�tre kellett hozni, s a szeg�nyad�kb�l kellett fenntartani, sokkal ink�bb hasonl�tottak fogh�zra, mint olyan helyre, ahol a munkan�lk�li r�szorul�knak k�zmunk�t k�n�ltak. Mindez feler�s�tette az �llami szeg�nyseg�lyez�si �s mag�n szeg�nygondoz�si rendszer kett�s�g�nek kritik�j�t. A "Boards of Guardians" mellett - mely a szeg�nyad�kb�l befoly� p�nzeket kezelte - az egyes szeg�nygondoz�si ker�letekben j�t�konys�gi egyletek is tev�kenykedtek. Ut�bbiak az adom�nyokb�l befoly� p�nzeket alamizsnak�nt (doles) osztott�k sz�t.

Az els�k�nt 1869-ben Londonban l�trehozott „J�t�konys�gi Szervezetek T�rsas�ga” (Charity Organization Societies, COS) �nk�nteseket toborzott arra a c�lra, hogy megismerkedjenek a seg�ts�g�rt jelentkez�k helyzet�vel felm�rve szeg�nys�g�k okait.

USA

Az �szak-Amerik�ba �rkezett angol telepesek az anyaorsz�gi szeg�nyt�rv�nyeket j�r�szt csak formailag vett�k �t. Szeg�nyeiknek �lelmet, ruh�t, t�zif�t �s egy�b h�ztart�si eszk�z�ket biztos�tottak ugyan, de purit�n felfog�sukb�l ad�d�an a szeg�nys�get a lustas�ggal azonos�tott�k, �gy ellenszenvesnek tartott�k. A szeg�nys�get �gy tekintett�k, mint egy alacsonyabb erk�lcsi szintet. Ez�rt a szeg�nyek �let�t igyekeztek megnehez�teni. �gy pl. a seg�ly�rt fordul�k nev�t a helyi �js�gokban nyilv�noss�gra hozt�k. Pennsylvania �llamban a szeg�nyeknek nagy P bet�t (Pauper) kellett jobb ingujjukon viselni�k, mely al�l csak az �regek �s a munkak�ptelenek mentes�lhettek. A t�bb �ve seg�lyezetteket kiadt�k munk�ra a farmereknek, vagy el�rverezt�k �ket. Az egyh�zi szeg�nyseg�lyekb�l csak az egyh�zk�zs�gek letelepedett �s az istentiszteleteken, s m�s k�z�ss�gi esem�nyeken rendszeresen r�sztvev�k r�szes�lhettek. Az ilyen �s ehhez hasonl� megold�sokat kereszt�nyietlennek tart�k, filantr�p egyes�leteket hoztak l�tre az "�nhib�jukon k�v�li" szeg�nyeket (n�k, gyermekek) t�mogatva, els�sorban dologiakkal. A kem�ny megszor�t�sok oka az volt, hogy az USA-ban a XIX. sz�zad v�g�ig, aki tudott dolgozni, az tal�lt is munk�t mag�nak. Aki nem dolgozott, az a falusi k�z�ss�geknek hatalmas megterhel�st jelentett.

Az angol p�lda nyom�n, pl. Massachusetts �llamban 1824-1860 k�z�tt a dologh�zak sz�ma 83-r�l 219-re emelkedett. ezek alapj�n az �sszes seg�lyezett n�gy�t�d�t bez�rt�k, hogy tesztelj�k, jogosultak-e a seg�lyre.

A XIX. sz�zad hatalmas eur�pai bev�ndorl�si hull�mai, melyek f�leg az USA keleti partvid�k�re koncentr�l�d� lakoss�got hozott l�tre, munkan�lk�li �s munkak�ptelen t�megek megjelen�s�vel is egy�tt j�rt. S�lyos, megoldand� probl�m�t jelentett az amerikai polg�rh�bor� 1865-�s befejez�s�t k�vet�en a rabszolgas�g elt�rl�se, s a sok d�li nagybirtok kisaj�t�t�sa. Ezzel kapcsolatban a washingtoni k�zponti korm�nyzat l�trehozta a "Bureau of Refugees, Freedmen and Abandoned Landset"-et ( Menek�ltek, Felszabad�tottak �s az Elhagyott F�ldek Hivatala), amelyet r�viden csak "Freedmen" Bureau-nak neveztek. Ez a sz�vets�gi hivatal, amely 1865 �s 1882 k�z�tt m�k�d�tt, egy integr�lt �llami szoci�lis �gyn�ks�g volt, anyagi seg�ts�get ny�jtva a h�bor�s k�rokat szenvedetteknek. Emellett az elhagyott f�ldeket sz�tosztotta a felszabad�tott fekete munk�sok k�z�tt, eg�szs�g�gyi �s oktat�si feladatokat is ell�tott �s jogi tan�csokat adott.

A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben a szeg�nyek �s a seg�ts�gre szorul�k helyzete az USA-ban k�ts�ges �s ellentmond�sos volt. Voltak olyan k�z�ss�gek, amelyek dologiakkal t�mogatt�k arra �rdemes szeg�nyeiket, �s el�zt�k az �rdemtelen semmittev�ket �s a koldusokat. M�s helyeken dologh�zakba z�rt�k �s addig dolgoztatt�k �ket, am�g el nem ment a kedv�k a seg�lyk�r�st�l. Az egyh�zak t�mogatt�k akt�v tagjaikat, ha �nhib�jukon k�v�l ker�ltek neh�z helyzetbe. A mag�n filantr�p egyes�letek csak a megesett l�nyokkal �s a kitett gyermekekkel t�r�dtek.

A polg�rh�bor�t k�vet�en ugr�sszer�en n�vekedett a nyomor a h�bor� �s az egym�st k�vet� gazdas�gi v�ls�gok k�vetkezt�ben, k�l�n�sen a keleti partvid�ken �s a k�z�p-nyugaton. Ebben a fesz�lt szoci�lis helyzetben - mely a politikai, �llami �s gazdas�gi rendet is vesz�lyeztetni l�tszott - fogalmazta meg az amerikai nyilv�noss�g felvil�gosult r�sze k�vetel�s�t, hogy a sz�tsz�rtan, k�l�nb�z� kezekben lev� szeg�nyseg�lyez�st �s gondoz�st egyes�teni �s tudom�nyos alapra kell helyezni. Stephen Humphrey Gurteen tiszteletes a londoni szervezet mint�j�ra 1877-ben Buffal�ban alap�totta meg az  USA els� Charity Organisation Sociaty-t (COS- J�t�konys�gi Szervezetek T�rsas�ga). Ezt azonban nem mint j�t�konys�gi irod�t k�pzelte el, hiszen ezekb�l kor�ban m�r sok m�k�d�tt. � egy �n. kr�ling �llom�st akart l�trehozni, hogy egyr�szt regisztr�lja a seg�ly�rt folyamod�kat �s megvizsg�lja egy�ni �letk�r�lm�nyeiket, m�sr�szt, hogy a k�z�ss�g mag�n �s kommun�lis seg�lyforr�saikat felt�rk�pezze, �s a seg�lyk�r�ket val�s�gos sz�ks�gleteiknek megfelel� j�tev�kh�z ir�ny�tsa.

A COS legfontosabb elve teh�t a felder�t�s �s a k�zvet�t�s volt. E tev�kenys�g k�zben a m�r r�gen t�rsadalmi munk�ban dolgoz�, a szeg�nyek otthonaiban l�togat�sokat tev� h�lgyekre (Friendly Visitors) t�maszkodhatott. Ut�bbiak Angli�ban m�r a XIX. sz�zad eleje, N�metorsz�gban pedig k�zepe �ta tev�kenykedtek. Feladatuk az volt, hogy a seg�lyig�nyl�k jogosults�g�t otthonaikban megvizsg�lj�k.

Az amerikai gyakorlat alapj�hoz tartozik, hogy a korszakot a dolgos �let ide�lk�p�t�l k�l�nb�z� t�rsadalmi magatart�s megvet�s�t tartalmaz� ember - �s t�rsadalomk�p jellemezte. Ennek �rtelm�ben a kult�ra, a gazdas�g �s a n�pess�g akkor fejl�dik a legeg�szs�gesebben, ha az �llam a legkev�sb� avatkozik be a term�szet t�rv�nyeibe. �gy v�lt�k, hogy a szeg�nyek �s a seg�ts�gre szorul�k magukt�l kihalnak, ha a kereszt�nyi eszm�kt�l vez�relt, �m f�lre�rtett felebar�ti szeretet nem tartja �letben �ket, arra is b�tor�tva, hogy lehet�leg sok gyerek�k legyen. Az alkalmasoknak meg kell adni a lehet�s�get az �tt�r�sre, az alkalmatlanoknak, hogy kihaljanak. Ezt a felfog�st nevezt�k el k�s�bb szoci�ldarwinizmusnak.

N�metorsz�g

A n�met ter�leteken a XIX. sz�zad folyam�n lezajlott gazdas�gi, politikai �s t�rsadalmi v�ltoz�sok k�vetkezt�ben t�meges n�pess�gmozg�s jelentkezett. Ez al��sta azt a r�gi elvet, hogy a sz�kebb, lak�helyi k�z�ss�g felel�s a szeg�nyek �s r�szorultak anyagi �s egy�b t�mogat�s��rt. Ezt felismerve a porosz t�rv�nyhoz�s 1870-ben a szeg�nyek t�mogat�s��rt az utols� k�t �v lak�helye szerinti helyhat�s�got tette felel�ss�. Ezzel Poroszorsz�g az angol szeg�nyt�rv�nyek szellem�hez ker�lt k�zel, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy N�metorsz�gban a dologh�z nem volt meghat�roz� t�nyez� a munk�ra nevel�sben. El�bb Poroszorsz�gban, majd a N�met Birodalomban els�dlegesen "k�zseg�lyek" - (ez megfelelt az angol outdoor vagy home relief fogalm�nak) - kiutal�s�val oldott�k meg a szeg�nygondoz�si egyes�letekbe t�m�r�lt k�z�ss�gek a szeg�nyek anyagi t�mogat�s�t. Ezek a seg�lyek arra szolg�ltak, hogy r�vidt�von biztos�ts�k a folyamod� csal�d minim�lis anyagi ell�t�s�t. Ugyanakkor �gyeltek arra, hogy ez az �sszeg ne lehessen a b�rmunka alternat�v�ja. Ez�rt egy csal�d a meg�lhet�si minimum negyed�t, legfeljebb fel�t kaphatta seg�lyk�nt. Emiatt a csal�dok sz�m�ra nem maradt m�s, mint a koldul�s, a lop�s vagy a mag�nj�t�konys�g ig�nybev�tele. Aki seg�lyt kapott, az angol�hoz hasonl�an elvesztette v�laszt�jog�t, a helyhat�s�g megb�zottjai b�rmikor bel�phettek lak�sukba, s ki voltak t�ve annak, hogy dologh�zba sz�ll�tj�k a csal�dfenntart�t.

A fenti rendszerben a seg�lyk�r�knek semmif�le t�rv�nyes befoly�suk nem volt a folyamatokra. A helyhat�s�g csak az �llamnak volt felel�s szeg�nyei gondoz�s��rt. Ez azonban csak olyan helyen m�k�dhetett megnyugtat�an, ahol a t�rsadalmi ellen�rz�st a k�z�ss�g an�lk�l tudta biztos�tani, hogy erre k�l�n szeg�nygondoz� �llt volna rendelkez�sre.

A nagyv�rosokban azonban az ilyen inform�lis, szomsz�ds�gi kontrollon alapul� forma �sszeomlott. El�sz�r Strasbourgban vezett�k be a sz�zadfordul�n a kommun�lis szeg�nygondoz�s centraliz�l�s�nak �j form�j�t. A d�nt�sek s�lypontja egy v�rosi szeg�nyhivatalon nyugodott, melyet a t�rsadalmi aktivist�k seg�tettek, akiket csak s�lyos, akut esetekhez k�ldte ki a fizetett hivatalnok.

1883-ban Otto von Bismarck kancell�r (1815-1898) hozta l�tre a N�met Birodalomban a nemzeti eg�szs�gbiztos�t�st, majd ezt k�vet�en a balesetbiztos�t�st, az �regkori �s a rokkants�gi biztos�t�st. Ezzel l�trehozta azt a t�rsadalombiztos�t�si rendszert, mely az angolsz�sz �llamok kiv�tel�vel sok m�s orsz�g – k�zt�k Magyarorsz�g -modellj�v� v�lt.

A XIX. sz�zadban tov�bbra is fontos szerepet j�tszott a mag�nj�t�konys�g, amely egyh�zi, filantr�p �s egy�b polg�ri egyes�letek form�j�ban jelent meg. Poroszorsz�gban a XIX. sz�zad k�zep�n 1680 ilyen bejegyzett egyes�let volt, W�rttembergben 1875-ben 4311.