Magyarorsz�g

Magyarorsz�gon a reformkor id�szak�ban, a nagyobb v�rosokban kegy�ri �s polg�ri adom�nyokb�l kisebb-nagyobb alap�tv�nyokat hoztak l�tre, melyek megteremtett�k az anyagi alapj�t a k�s�bbi �rvah�zak megalakul�s�nak. �gy pl. Szegeden 1841-ben hoztak l�tre �rvah�zi alapot, melyb�l 197 koldust - k�zt�k 15 lelencet �s 25 koldul� kiskor�t - r�szes�tettek seg�lyben m�g ugyanabban az �vben.

Pesten a b�b�k, akik azzal voltak megb�zva, hogy megfelel� p�nz ellen�ben dajkas�gba adj�k a lelenceket, sok esetben p�nz�rt �rus�tott�k �ket. A v�ros ugyanis rendszeres d�jat - ha keveset is - fizetett a szoptat�s�rt. Sokan ugyan v�llalt�k a csecsem�t, �m nem szoptatt�k, csak a p�nzt vett�k fel �rte. Ez�rt a Helytart�tan�cs 1845-ben figyelmeztette a v�rost, hogy akad�lyozza meg ezt. Ez�rt a b�b�kt�l az �ltaluk vil�gra seg�tett �jsz�l�ttek adatait, illetve azok bejelent�s�t k�vetelt�k meg. Ugyanakkor csecsem� eltemet�sekor megk�vetelt�k a halottk�m �r�sbeli enged�ly�t. 1850-ben a Pesten kitett gyermekeket a f�v�rosban szeg�ny csal�dokn�l, megfelel� fizet�s mellett helyezt�k el. K�t �vvel k�s�bb a Pesti Els� B�lcs�de Egylet a szeg�ny, h�zon k�v�l dolgoz� sz�l�k 4 �v alatti gyermekeinek gondoz�s�t v�llalta k�t b�lcs�h�z�ban.

Az 1810 -1820-as �vekt�l kezd�d�tt Magyarorsz�gon az eg�szs�g�gyi ell�t�s kiterjeszt�se a sz�l� n�kre, a csecsem�kre �s a kisgyermekekre. 1820-ban nyitottak Bud�n sz�l�szeti oszt�lyt vagyontalan terhes n�knek �s h�zass�gon k�v�l sz�l� n�knek. Pesten a R�kus K�rh�zban ilyen ell�t�s m�r 1815-t�l folyt. 1839-ben alap�tott�k a Pesti Szeg�ny Gyermekk�rh�z-egyletet, a k�s�bb Stef�ni�nak nevezett j�zsefv�rosi k�rh�zat a r�szorul�k sz�m�ra.