Az �vodai mozgalom

A t�rsadalmi, gazdas�gi �s politikai �talakul�s XVIII-XIX. sz�zad esem�nyei sz�ks�gess� tett�k egy olyan int�zm�ny kialak�t�s�t, mely a kiskor�ak sz�m�ra sz�leik munkaelfoglalts�ga miatt megfelel� nevel�st biztos�t.

Az els� kezdem�nyez�sek a XVIII. sz�zad folyam�n az �gynevezett "dame school"-ok voltak Angli�ban: Ezekben a gyermekek foglalkozat�sa iskol�s jelleg� volt, olvas�st, �r�st �s sz�mol�st tan�tottak nekik. Z�mmel munk�ssz�l�k gyermekei l�togatt�k, akiknek a legelemibb ismereteket m�g korai munk�ba �ll�suk el�tt kellett elsaj�t�tani.

A hollandiai j�t�kiskol�kban a gyermekek sokat j�tszottak, de oktat�sban is r�szes�ltek. Ezekbe �ltal�ban j�m�d� sz�l�k gyermekei j�rtak, akik pedag�giai szempontokb�l tal�lt�k hasznosnak, hogy gyermekeik, kort�rscsoportjukban t�lts�k el idej�ket.

Saj�tos int�zm�nyt hozott l�tre a francia Fr�d�ric Oberlin (1740-1826) protest�ns lelk�sz. Iskolarendszer�nek als� foka a 3-7 �ves gyermekek sz�m�ra az �n. k�t�iskola. A k�t�s tan�t�sa mellett a term�szeti k�rnyezet megismertet�se volt a tananyag.

A j�t�konys�gi int�zm�nyek sor�ban eml�thet� meg De Pastoret marquise �ltal 1801-ben P�rizsban l�trehozott kisgyermek-menhelye, �s a Detmoldban 1802-ben Pauline lippai hercegn� �ltal alap�tott �v�int�zet. M�g a p�rizsi, a napk�zben dolgoz� szeg�ny any�k 1-3 �ves gyermekeit fogadta be, addig a detmoldi a ny�ri mez�gazdas�gi munk�k idej�n m�k�d�tt csak.

Anglia

Hat�s�ban �s eredm�nyeiben az ut�pista szocialista Robert Owen (1771-1858)  new lanarki gy�rtelep�n 1816-ban alap�tott Jellemalak�t�s Int�zete, illetve az ezen bel�l m�k�d� "infant school" minden kor�bbi k�s�rletet fel�lm�lt. Owen c�lja az volt, hogy a sz�l�k t�voll�t�ben - akik a gy�rban dolgoztak - a gyermekek megfelel� gondoz�sban r�szes�ljenek, kivonva �ket a sz�l�k esetleges k�ros, negat�v befoly�sa al�l. Mindezt bar�ts�gos, szeretetteljes l�gk�r kialak�t�s�val �s a gyermekek fejletts�g�nek megfelel� tev�kenys�gek biztos�t�s�val akarta el�rni.

Szint�n a gyermekek gondoz�sa �llt a James Buchanan (1784-1857) �ltal ir�ny�tott "Westminster infant asylum" tev�kenys�g�nek k�z�ppontj�ban. A Samuel Wilderspin (1792-1866) elm�lete alapj�n m�k�d� "Spitalfieldsi infant school" tev�kenys�g�ben az oktat�s �s a foglalkoztat�sk�zpont�s�g volt az els�dleges. �gy v�lte, hogy nagysz�m� gyermekcsoportot csak �lland� foglalkoztat�ssal, szervezett id�t�lt�ssel lehet megfelel�en ir�ny�tani. Wilderspin alapelvei a k�vetkez�k voltak:  Sohase b�ntesd a gyermeket haragodban! Sohase v�gy el t�le semmit �gy, hogy azt nem adod vissza!

Az �vodai mozgalom

A t�rsadalmi, gazdas�gi �s politikai �talakul�s XVIII-XIX. sz�zad esem�nyei sz�ks�gess� tett�k egy olyan int�zm�ny kialak�t�s�t, mely a kiskor�ak sz�m�ra sz�leik munkaelfoglalts�ga miatt megfelel� nevel�st biztos�t.

Az els� kezdem�nyez�sek a XVIII. sz�zad folyam�n az �gynevezett "dame school"-ok voltak Angli�ban: Ezekben a gyermekek foglalkozat�sa iskol�s jelleg� volt, olvas�st, �r�st �s sz�mol�st tan�tottak nekik. Z�mmel munk�ssz�l�k gyermekei l�togatt�k, akiknek a legelemibb ismereteket m�g korai munk�ba �ll�suk el�tt kellett elsaj�t�tani.

A hollandiai j�t�kiskol�kban a gyermekek sokat j�tszottak, de oktat�sban is r�szes�ltek. Ezekbe �ltal�ban j�m�d� sz�l�k gyermekei j�rtak, akik pedag�giai szempontokb�l tal�lt�k hasznosnak, hogy gyermek�k ker�lt el�t�rbe.

Foglalkoz�si anyag�ban a Wertheimer �ltal k�zvet�tett wilderspini hat�s �rv�nyes�lt, mely az iskol�s jellegben �lt�tt testet. Vall�stant, a bet�k ismeret�t, sz�mtant, term�szetrajzot, f�ldrajzot, �neket, technol�gi�t, mesters�gismeretet, valamint m�rt�k - �s p�nzismeretet oktattak. Brunszvik terve az volt, hogy az elemi oktat�s a kisded�v� int�zetekre h�ruljon.

A "Kisded�v� Int�zeteket Magyarorsz�gban Terjeszt� Egyes�let" 1836-ban megalakul�s�t k�vet�en a kisded�v�s a magyar reformellenz�k politikusainak ir�ny�t�sa al� ker�lt, er�teljes nemzeti hangs�lyt �s feladatot kapva. Ezt t�masztotta al� az �v�k�pz�s 1830-as �vekbeli megindul�sa el�bb Toln�n, majd Pesten. A Wargha Istv�n (1808-1876) �ltal f�mjelzett ir�ny az �voda nevel�si feladat�nak a testi nevel�s mellett a "sz�vk�pz�st" (erk�lcsi arculat kialak�t�sa mes�vel, elbesz�l�ssel, rajzzal, �nekkel), az "�rtelemfejt�st" (�rtelemfejleszt�s a k�rnyezet - nem utols�sorban a term�szeti jelens�gek megismertet�se �ltal, k�l�n�s gonddal a szeml�ltet�sre), a "nemzeti �rz�let m�vel�s�t" �s a "m��gyess�g" (k�zimunka, t�gl�k halomba �s rendbe rak�sa, fadarabok rakosgat�sa, n�v�nyek �pol�s) tartotta.

Ennek megfelel�en a gyermekeket term�szetesen kellett nevelni, m�dot ny�jtva nekik, hogy megismerj�k �nmagukat �s k�rnyezet�ket, �gy k�sz�tve fel �ket a k�s�bbi �letre. Az iskol�s jelleg mellett Wargh�n�l m�r a j�t�k is helyet kap, hiszen a foglalkoz�sokat j�t�kos form�ban kellett lefolytatni.

Hasonl� n�zeteket vallott Ney Ferenc (1814-1889) is. � a j�t�kra nagyobb figyelmet ford�tott, mivel v�lem�nye szerint az �voda nem iskola. Ney ugyan ismerte mind Fr�bel, mind Wilderspin rendszer�t, de �n�ll�s�gra t�rekedett. Az �vod�t nem csak "�v�" int�zm�nynek, hanem nevel�sinek is tekintette. 1861-ig �llt az �v�k�pz� �l�n, s itt a gyakorlati k�pz�sre helyezte a hangs�lyt. Az 1848-ban tartott egyetemes tan�gyi kongresszuson Ney az �vod�t a k�znevel�si rendszer r�sz�nek nevezte, mely a 2-7 �ves gyermekek reggelt�l estig tart� foglalkoztat�s�t biztos�totta, mint �llami int�zm�ny. Fontosnak l�tta a csal�di �s az �vodai nevel�s �sszhangj�nak megteremt�s�t.

Magyarorsz�gon 1867 ut�n t�rt utat a fr�beli pedag�giai ir�nyzat. Mivel kor�bban a fr�beli gyermekkertek n�met nyelvter�leten m�k�dtek, ez�rt a Kiegyez�st k�vet�en ker�lhetett sor a Fr�bel-f�le foglalkoz�sok alkalmaz�s�ra a hazai �vod�kban. 1869-ben alakult meg a Budai Nevel�si N�egylet, mely 1872-t�l "Magyarorsz�gi K�zponti Fr�bel-n�egyes�let" n�ven m�k�d�tt, s Budapesten  -(1873-ig Pest-Buda)- �vod�kat, gyermekkerteket, gyermekkert�szn�-k�pz� tanfolyamokat �s �v�n�k�pz� int�zetet tartott fenn. 1873-ban alakult meg az Orsz�gos Kisdedv�d� Egyes�let. 1874-ben a "Terjeszt� Egyes�let" �s a "Kisdedv�d� Egyes�let" �sszevon�s�val alakult meg az orsz�gos "Kisded�v� Egyes�let", ez�ltal egy k�zbe ker�lt az �vodai nevel�s, �s az �vodai int�zm�nyek ir�ny�t�sa.

Az 1867 ut�ni gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s vetette fel az �voda�gy �llami rendez�s�nek k�rd�s�t. B�r� E�tv�s J�zsef kultuszminiszterrel (1813-1871) szemben azonban az orsz�ggy�l�s kirekesztette a n�poktat�s eg�sz�b�l, �gy err�l csak �vek m�lt�n int�zkedtek az 1891.�vi XV.tc.-ben. Ez a felekezeti jelleget n�lk�l�z� �llami �s k�zs�gi �vod�t igyekezett fejleszteni. Az 1886-os francia �vodai t�rv�ny mint�j�ra k�telez�v� tett�k az �vodal�togat�st azoknak a gyermekeknek, kiknek napk�zbeni fel�gyelet�t sz�leik  nem tudt�k biztos�tani. J�l szolg�lta a t�rv�ny az egym�st�l elt�r� m�dszerekkel dolgoz� �vod�k egys�ges�t�s�t is. Az 1891:XV.tc.-et a k�vetkez� f� okokkal indokolt�k: A kisded�v�ban testi �s szellemi nevel�sben r�szes�l� gyermek k�nnyebben gy�zi le az elemi iskolai tanul�s neh�zs�geit, a nemzetis�gi vid�keken pedig az �vod�k lehet�v� teszik a gyermekeknek az �llam nyelv�nek k�nny� elsaj�t�t�s�t. A nagy gyermekhaland�s�g egyik oka, hogy sok kisded fel�gyelet n�lk�l van, s a betegs�g eset�n nem r�szes�l orvosi seg�ts�gben. Rendk�v�l sok t�zk�rt okoznak a fel�gyelet n�lk�l marad� gyermekek. A nagy vesztes�gnek �gy lehet elej�t venni, ha a gyermekek fel�gyelet al� ker�lnek, mivel a sz�l�k nagy r�sz�nek szoci�lis helyzete ugyanis nem tette lehet�v�, hogy kell� fel�gyeletet gyakoroljanak kisgyermekeik felett. Azt is h�tr�nyosnak l�tt�k, ha a kisgyermekek mindig csak feln�ttek k�r�ben �lnek hasonl� kor� t�rsak hi�ny�ban. Ez f�leg a j�m�d� csal�dok egyk�it jellemezte. �gy l�tt�k, hogy a gyermek term�szetes fejl�d�se megk�v�nja a k�z�ss�gi l�tet. A kisded�v�kat �gy kellett kialak�tani, hogy legfeljebb 80 gyermek ker�lj�n, egy t�gas, j�l szell�ztethet�, kell�en felszerelt terembe, s rendelkezzen bef�s�tott j�tsz�t�rrel. A t�rv�ny megk�l�nb�ztetett kisded�vod�t, �lland� mened�kh�zat �s ny�ri mened�kh�zat. Magyarorsz�gon 1895-ben 983 kisded�v�ban k�zel 100 ezer gyermekr�l gondoskodtak.

Olaszorsz�g

A sz�zadfordul�t k�vet�en 1907-ben nyitotta meg kapuit a Maria Montessori (1870-1952) �ltal l�trehozott "Casa dei Bambini" (Kisgyermekek H�za). Int�zete igazi otthon �rzet�t keltette. Erre szolg�ltak a gyermekekhez m�retezett berendez�si t�rgyak, foglalkoz�si eszk�z�k, melyek a gyermekeket tisztas�gra, rendre, munk�ra �s �vatoss�gra szoktatta, fejlesztette fizikumukat �s pszichikai er�iket. Montessori �gy v�lte, ha n�veli a benyom�sok sz�m�t, �s finom�tja az �rz�kszervek m�k�d�s�t, akkor erk�lcsileg �s eszt�tikailag is fejleszti a gyermekeket, mert kifejleszti azt a k�pess�g�ket, hogy �rt�kelni tudj�k az ingerek k�z�tti k�l�nbs�geket. Hangs�lyozta a gyermeki szabads�got, de tev�kenys�g�t meghat�rozott c�lra ir�nyultnak tartotta. Ezt a k�rnyezethez val� alkalmazkod�s k�vetelte meg. Megtiltotta a tan�t�nak, hogy beavatkozz�k a gyermek munk�j�ba, kijav�tsa azt, viszont a sz�ks�gtelen �s k�ros tev�kenys�gnek a k�z�ss�g �rdek�ben val� korl�toz�s�t k�vetelte.

Montessori alapelveib�l indultak ki a genfi "Maison des Petits" (Kicsinyek H�za) int�zet�ben, ahol a "Rousseau Int�zet" seg�ts�g�vel �j m�dszert dolgoztak ki. Tiszteletben tartott�k a gyermek spont�n fejl�d�s�t, s olyan tananyagot �ll�tottak �ssze, mely lehet�v� tette a szellemi �s erk�lcsi fejl�d�shez legink�bb sz�ks�ges funkci�k gyakorl�s�t. A j�t�kot, mint az �rz�keket �s a mozg�st fejleszt� tev�kenys�get alkalmazt�k.