Elk�pzel�sek a k�zoktat�s fejleszt�s�r�l

Az 1868:XXXVIII. tc. a kor sz�nvonal�nak megfelel� elemi n�p­oktat�st hozott l�tre, azonban a kor gyors fejl�d�se hamar felsz�nre hozta azokat a prob­l�m�kat, melyeket az �ltal�nos tank�telezetts�g emel�s�vel gondoltak megoldhat�nak. Els�sorban a n�piskolai tantervi anyag sz�nvonal�val, s annak gyakorlati meg nem val�­s�t�s�val kapcsolatban jelentkezett a legt�bb el�gedetlens�g. A 80-as �vek v�g�n m�r l�that�v� v�ltak azok a probl�m�k, melyek meg­old�s�ra r�szben korm�nyzati, r�szben tan�t�i szakmai, r�szben pedig ellenz�ki politikai szinten sz�lettek javaslatok, elk�pzel�sek.

A tan�t�i szakmai javaslatok �s elk�pzel�sek sor�ban  az 1890-es negye­dik egyetemes tan�t�gy�l�s hat�rozati javaslat�ban fogadt�k el Sebesty�n J�zsef gondola­t�t, mely a tank�telezetts�gnek 9 oszt�lyra val� kiterjeszt�s�re vonatkozott. Ezzel egy�tt aj�nlott�k az ism�tl�, a fels� n�p- �s polg�ri iskol�k, valamint az algimn�ziumok �s alre­�liskol�k megsz�ntet�s�t. Ez a 9 oszt�lyos n�piskola egy n�gyoszt�lyos als� �s egy �t­oszt�lyos fels� tagozatra oszlott volna, a v�rosokban ipari �s kereskedelmi, a fal­vakban pedig mez�gazdas�gi tartalommal. E fels� tagozat szorgalmi idej�nek pedig a november �s �prilis k�z�tti id�t tartott�k a legalkalmasabbnak, mivel az �szi �s tavaszi mez�gazdas�gi munk�kban a csal�dok nagy r�sz�nek sz�ks�ge volt a nagyobb gyermekek seg�ts�g�re.

K�rm�n M�r (1843-1915) is m�g a kilencvenes �vekben ezt a gondolatot t�mogatta. Helytelennek tar­totta, hogy a n�piskol�k csup�n a gimn�ziumok el�k�sz�t�s�re szolg�ljanak. Ez�rt a 9 oszt�lyt h�rom�ves szakaszokra bontotta fel. �gy a 7- 9 �vesek k�rnyezet�k �let�t s az emberi �let legalapvet�bb, legegyszer�bb viszonyait, a 10- 12 �vesek a nemzet �let�t �s a term�szeti  jelens�geket tanulm�nyozt�k volna. A VII - IX. oszt�lyokban pedig iroda­lommal, t�rt�nelemmel, a gazdas�gi �lettel �s az ezeknek megfelel� k�pess�gek kifejlesz­t�s�vel foglalkoztak volna. Mindezt - s az erre ki�p�tend� szakiskolai rendszert - csak Budapesten l�tta megval�s�that�nak. Neki is az volt a megl�t�sa, hogy a v�rosi polg�rs�g sokkal t�bbet v�rt a n�piskol�t�l, mint a puszta �rni- olvasni tud�st. Ugyanakkor a fel­lend�l� szoci�ldemokrata mozgalom eszm�ivel szemben is v�detts�get rem�lt a m�velts�g magasabb szintre emel�s�t�l. A sz�zadfordul�t k�vet�en -  felm�rve, hogy m�g a hat­oszt�lyos n�piskola sem v�lt val�s�gg�, s eredeti hivat�s�t nem tudv�n teljes�teni m�s is­kol�k el�k�sz�t� tanfolyam�v� degrad�l�dott - elfordult  a 9 oszt�lyos n�piskola eszm�­j�t�l.

Az 1896-ban �ssze�lt II. Orsz�gos �s Egyetemes Tan�gyi Kongresszus vezet� gondolata a k�zm�velts�g sz�lesebb k�r�v� �s magasabb sz�nvonal�v� val� t�tele volt. Emellett a r�sztvev�k t�bbek k�z�tt a n�poktat�si t�rv�ny v�grehajt�s�t �s tov�bbfejleszt�s�t, az in­gyenes n�poktat�st, az �llam nagyobb szerepv�llal�s�t k�vetelt�k. Fontosnak tartott�k, hogy megsz�nj�k a t�rsadalom k�z�nye a n�piskola�gy ir�nt. A kongresszuson bel�l �l�­sez� V. Egyetemes Tan�t�gy�l�sen felvet�d�tt az egys�ges, 14 �ves korig tart� 8 oszt�­lyos n�piskola gondolata. Ez azonban a hat�rozati javaslatok k�z� nem ker�lt.

A sz�zadfordul�t k�vet�en a kiadand� tanterv k�r�li vit�kban, 1905-ben a pedag�giai fo­ly�iratokban �jb�l  felmer�lt a 8 oszt�lyos n�piskola, mint a n�poktat�s fejleszt�s�nek e­gyik lehets�ges ir�nya. Ezzel kapcsolatban bontakozott ki sz�lesk�r� vita a " Csal�d �s Iskola ", valamint a " Magyar N�poktat�s " has�bjain 1908-ban �s 1909-ben. Ennek e­redm�nyek�nt  1910-ben a budapesti n�ptan�t�k k�s�rletk�ppen K�rm�n M�r m�r fentebb �rintett elk�pzel�s�t  javasolt�k  megval�s�tani.

A 8 oszt�lyos n�piskola ellenz�inek legf�bb �rve az volt, hogy m�g a hatoszt�lyos n�p­iskolai tank�telezetts�get sem tudta a korm�nyzat betartatni. Ehhez hi�nyoztak a sz�k­s�ges gazdas�gi �s t�rsadalmi felt�telek. Sem megfelel� sz�m� iskola, sem megfelel� sz�­m� tan�t� nem �llt rendelkez�sre. Emellett a sz�l�k nagy r�sze nem tudta n�lk�l�zni na­gyobb gyermekeit a munk�ban, s sok helyen a cip� �s ruh�zat hi�nya tette lehetetlenn� az iskol�ba j�r�st.

Ezekkel szemben a t�mogat�k, a m�velts�g �s a gazdas�gi helyzet �sszef�gg�seit kie­melve, r�mutattak arra, hogy az orsz�g fejl�d�s�nek motorja m�s �llamok�hoz hasonl�an a kult�ra, a k�zm�velts�g. Ennek hat�s�ra ny�lt meg 1914-ben Di�sgy�r�tt, a gy�rv�ros­ban az els� nyolcoszt�lyos n�piskola.

A szakmai pol�miasorozatot azonban az I. vil�gh�bor� megszak�totta. Folytat�sa - m�r gyakorlati eredm�nyeket is hozva - 1918 �sz�n volt.

A sz�zadfordul�n jelentek meg a szoci�ldemokrata �s a polg�ri radik�lis el­k�pzel�sek. A Magyarorsz�gi Szoci�ldemokrata P�rt (MSZDP ) m�r 1890-es program­j�ban az iskol�k �llamos�t�s�t, tand�jmentess�g�t �s a tanint�zetek mindegyik�be val� szabad bejut�s lehet�s�g�t k�vetelte. Mindehhez sz�ks�gesnek l�tta az �llam �s egyh�z Nyugat- Eur�p�ban m�r r�szben lezajlott sz�tv�laszt�s�t, melynek k�zdelmei Magyaror­sz�gon �ppen a kilencvenes �vek m�sodik fel�t�l kezdve zajlottak. Ezeken t�l a kor­m�nyzatot a tank�telezetts�g szigor�bb betartat�s�ra, s arra sz�l�tott�k fel, hogy a t�rv�ny v�grehajt�sakor legal�bb olyan szigort alkalmazzon, mint amilyet a soroz�sn�l �s az ad�­z�sn�l. Ut�bbi m�r csak az�rt is lehetetlen volt, hiszen a szeg�nyebb sz�­l�k gyermekeiket 10- 14 �ves korban nagyr�szt csel�dnek adt�k. Ez �vente 30- 40 forint­nyi keresetet jelentett, mely a csal�dok l�tfenntart�s�hoz elenged­hetetlen volt. Sz�vesen alkalmazt�k ezeket a gyermekeket, mivel  j�val kevesebb b�r�rt j�form�n minden munk�t el lehetett v�geztetni vel�k. Ennek kiv�d�s�re az iskol�ztat�s 16 �ves korig tart� kiterjeszt�s�t aj�nlott�k a szoci�ldemokrat�k, s ez alatt alkalmaz�suk t�rv�nybe �tk�z� lett volna. E k�vetel�sek a sz�zadfordul�t k�vet�en is fennmaradtak, hiszen v�ltoz�s ezen a t�ren nemigen t�rt�nt. Tov�bbra sem tal�lt�k elegend�nek a n�pis­kol�k sz�m�t, mellyel maga a korm�nyzat sem volt el�gedett. Ezt jelezte a n�piskola �p�­t�sekkel kapcsolatos korm�nyzati politika. Ugyanakkor mindenki el�tt vil�gos volt, hogy a gazdas�gi viszonyok jav�t�sa, a t�megek �letsz�nvonal�nak emel�se n�lk�l nem lehet �t�t� sikert el�rni a tank�telezetts�g ter�let�n. Mivel ez csak hossz� folyamat eredm�nye lehetett, ez�rt a szoci�ldemokrat�k saj�t oktat�si �s felvil�gos�t�si programot alak�tottak ki, melynek c�lja a munk�soszt�ly emancip�l�d�s�hoz n�lk�l�zhetetlen m�velts�g fej­leszt�se volt.

K�vetel�s�k egyik alappill�re 1903-as programjukban a felekezetekt�l f�ggetlen n�pis­kola megteremt�se volt, mely a Polg�ri Radik�lis P�rt c�lkit�z�sei k�z�tt is szerepelt. V�ltoztat�sokat s�rgettek Kunfi Zsigmond (1879-1929) �r�sai is. Kimutat�sai szerint az 1904/05. tan­�vben mintegy 1,3 milli� tank�teles semmilyen oktat�sban nem r�szes�lt. Ezeken t�l, k�­zel 1,5 milli� viszont a tan�v r�vids�ge miatt j�form�n alig j�rt iskol�ba. Ugyanakkor rendk�v�l magas volt az �vk�zi igazolatlanul hi�nyz�k sz�ma. M�g egy k�z�piskolai ta­nul� eset�n ez �tlagosan 0,19, addig egy n�piskolai tanul�n�l 15 �ra volt. �ppen ez�rt nem tartotta megfelel� �tem�nek az �j n�piskol�k fel�ll�­t�s�t, s a hanyag tank�telesek sz�leinek megb�ntet�s�t. Az 1904/05-ben kivetett 400 e­zerb�l csak 58 ezer koron�t siker�lt a hat�s�goknak behajtani. Viszont azzal sem �rtett egyet, hogy azokat a sz�l�ket b�ntess�k, akiknek sz�ks�g�k volt gyermekeik kereset�re a csal�d meg�lhet�s��rt.

Zig�ny Zolt�n( 1864-1921) m�r az eg�sz iskolajog ter�let�n meglev� anarchi�r�l besz�lt. M�g ugyanis az iskola�ll�t�sra mindenki jogot form�lt, addig fenntart�s�t m�r kev�sb� tudt�k biztos�ta­ni. Ezt mutatta a sz�zadfordul�n iskola hi�ny�ban nem tanul�k f�lmilli�s t�mege. Ez�rt � is a tank�telezetts�gi t�rv�ny szigor� v�grehajt�s�t k�vetelte, a m�k�d�si felt�telek mara­d�ktalan biztos�t�s�val. S�lyos probl�m�nak tartotta, hogy az iskolafokok nem �p�ltek egym�sra, s azt, hogy a korai p�lyav�laszt�s nem esett egybe a tank�telezetts�gi kor hat�­r�val. A n�piskol�k szellemis�g�t is elutas�totta, a tanterv modern elemeit pedig szeren­cs�tlen v�logat�snak nevezte, az �n�ll� megfigyel�sek �s �t�letek nagyobb sz�m�t hi�­nyolva. Zig�ny a reformpedag�gia munkaiskolai ir�nyzat�nak programj�t aj�nlotta, �gy v�lve, hogy az iskol�nak oszt�ly�rdekt�l f�ggetlen�l a kult�r�t kell szolg�lnia. Ez�rt uta­s�totta el a felekezeti sz�th�z�st az oktat�s ter�let�n �s k�v�nta az �llam hathat�s k�z­rem�k�d�s�t. Ez volt az oka, hogy a baloldal m�s k�pvisel�ihez hasonl�an � is t�mogatta a korm�nyzat �llamos�t� iskolapolitik�j�t, a tantervi �s m�dszertani reformokat, az eg�sz n�poktat�s vil�gias�t�s�t.

A tank�telezetts�ggel kapcsolatos probl�m�kkal a korm�nyzat is tiszt�ban volt. Ugyan az 1869-es 49%-kal szemben az 1899/1900. tan�vben a tank�telesek 81,18%-a j�rt iskol�ba, azonban  az iskolal�togat�s az orsz�g k�l�nb�z� ter�letei k�z�tt rendk�v�l egyenl�tlen�l oszlott meg. Vas, Sopron �s Moson v�rmegy�kben ez 95% f�l�tti volt, de pl. M�ramarosban 42%-ot tett ki. Ezen adatok ismeret�t jelzi t�bbek k�z�tt Gr�f Apponyi Albert kultuszminiszter (1846-1933) programbesz�de 1906-ban a k�lt­s�gvet�s orsz�ggy�l�si t�rgyal�sakor. � k�zel 340 ezer, nagyr�szt iskola hi�ny�ban sem­mif�le oktat�sban nem r�szes�l� tank�telezettr�l sz�lt. Ennek felsz�mol�s�ra 4000 tan�t� �s 4000 tanterem be�ll�t�s�t l�tta sz�ks�gesnek, mintegy 3 milli� korona k�lts�ggel.

A kultuszkorm�nyzat helyzet�rt�kel�se is r�mutat a sz�zadfordul� k�zoktat�s�gy�nek el­fogadhatatlan �llapot�ra, s a t�rsadalomkritika indokolts�g�ra. A k�zoktat�s�gy fej­leszt�se nagyobb �sszegeket ig�nyelt. Ezen a t�ren azonban megoldhatatlan probl�m�k tornyosultak. A felekezetek t�bbs�ge egyre sz�lesed� oktat�si feladatainak ell�t�s�hoz nem rendelkezett el�gs�ges anyagi er�vel. Az �llam ugyan ny�jtott ehhez p�nz�gyi seg�t­s�get, ennek elfogad�sa azonban a felekezeti auton�­mia bizonyos felad�s�t jelentette. Ez�rt ezt a seg�ts�get csak a legsz�ks�gesebb esetben vett�k ig�nybe. Bonyol�totta a helyzetet a nemzetis�gi, nyelvi elk�l�n�l�s is. Az �llam fej­lesztette volna a n�poktat�st, de felt�teleit - magyar nyelv ismerete, magyar nyelven tud� tan�t� - a f�leg nemzetis�gieket t�m�r�t� egyh�zak (g�r�g katolikus �s keleti) elutas�­tott�k. Emiatt ezen n�piskol�k helyzete katasztrof�lis volt, ami megmutatkozott az ala­csony kultur�lts�gi (�rni-olvasni tud�s) szintben. Ezt viszont a nemzetis�gi �s a hat�ron t�li nemzett�rsaik politikusai a magyar kult�rpolitika rov�s�ra �rt�k, mely politika sz�nd�­kosan sorvasztotta szerint�k a nemzetis�giek oktat�s�gy�t. Az k�ts�gtelen, hogy a dua­lista korm�nyok nemzet�llamban gondolkodtak, s a magyar nyelv, mint �llamnyelv isme­ret�t mindenkit�l meg akart�k k�vetelni. Ut�bbi t�rekv�s a XIX-XX. sz�zad vala­mennyi polg�ri �llam�t jellemezte �s jellemzi, �gy k�pmutat�s  a magyar kult�rpolitika el�­t�­l�­se  akkor, amikor m�s nemzetekn�l  az �llamnyelv tud�sa term�szetesnek tekinthet�.

N�h�ny gondolatban sz�lni kell a sz�zadfordul� n�poktat�s�nak �s az ekkor kibonta­koz� reformpedag�gi�nak a viszony�r�l. Vil�gszerte a XIX. sz�zad 90-es �veiben mutatkoztak el�sz�r a reformpedag�gia el�jelei. A korszak pedag�gusai elismert�k, hogy a kedvvel �s �r�mmel t�rt�n� tanul�shoz annak biztos�t�sa sz�ks�ges, hogy a tanul� j�l �rezze mag�t az iskol�ban. Ehhez a tan�r - di�k viszony szem�lyesebb� v�l�s�t tartott�k kialak�tand�­nak. Ezzel szemben ink�bb a hideg szemben�ll�s, s a tanulm�nyi �s fegyelmi rendnek a tan�t� szem�lyis�g�t elsz�rk�t� hat�sa volt a jellemz�. Az els�, reformpedag�giai alapon szervez�d�tt iskol�nak az 1889-ben, C. Reddie �ltal alap�tottat nevezhetj�k. John Dewey (1859-1952) 1896-ban hozta l�tre a chicag�i egyetemmel kapcsolatos k�s�rleti iskol�j�t. Maria Montessori 1907-ben nyitotta meg els� "casa dei bambini"-j�t. Ovide Decroly (1871-1932)  szint�n 1907-ben alap�tott in­t�zetet, s rendszer�t 1921-ben vezett�k be k�s�rletk�ppen a br�sszeli elemi iskol�kban. De az �douard Clapar�de (1873-1940) �ltal alap�tott Rousseau Int�zet �s k�s�rleti iskol�ja is csak 1921-ben kezdte meg m�k�d�s�t.

Igaz, hogy Adolphe Ferri�re (1879-1960) m�r 1899-ben l�trehozta az �j Iskol�k Nemzetk�zi Irod�j�t, de vi­l�gszerte f�leg az I. vil�gh�bor�t k�vet�en jelentek meg nagy sz�mban valamely reform­pedag�giai ir�nyzatot k�vet� iskol�k. Ezen folyamatot t�mogatand�an 1921-ben alakult meg az �j Nevel�s Nemzetk�zi Lig�ja.

Az elm�letek gyakorlati megjelen�s�t t�bb t�nyez� is akad�lyozta. Az �j iskol�kat, illet­ve iskolai k�s�rleteket a hivatalos k�zoktat�s�gy nem t�mogatta a sz�zadfordul�n. Mivel szervezet�ket a nagyobb szabads�g jellemezte, ez�rt jobban tudt�k f�ggetlen�teni magukat az �llami �s fel�gyeleti hat�s�gokt�l. Ez ellen hatott a k�zoktat�s�gyi rendszer k�t�tt­s�ge. Ugyanakkor az �j nevel�stan csak 1898-ban, Alfred Binet (1857-1911) modern gyermekl�lektan�nak megjelen�s�vel kapott megfelel� alapoz�st.

A harmadik akad�lyoz� t�nyez� a magas oszt�lyl�tsz�mokban keresend�. A reform­pedag�gia szellemis�g�nek hat�s�hoz a 60 - 70, vagy ann�l is magasabb oszt�ly­l�t­sz�­mok nem voltak megfelel�ek. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sz� sem lehetett a tanul�k szem�lyis�­g�nek megismer�s�r�l �s az egy�nre szabott hat�sok biztos�t�s�r�l.

Nem sokkal a nemzetk�zi indul�st k�vet�en, 1906-ban m�r haz�nkban is megalakult a Gyermektanulm�nyi T�rsas�g Nagy L�szl� (1857-1931) kezdem�nyez�s�re. Munk�ja eredm�nyek�nt a t�rsadalom �rdekl�d�s�t az iskola �s a gyermek fel� ford�totta. " A gyermek" c. foly�i­rat �s a Gyermektanulm�nyi M�zeum is a reformpedag�gia szellemis�g�nek a terjeszt�s�t szolg�lta. 1913-as kongresszusukon k�l�n�sen a munkaiskola k�rd�s�nek szenteltek nagy teret. Szint�n ebben az esztend�ben k�s�relt�k meg Montessori elgondol�sait meg­val�s�tani Budapesten a Ferencrendi M�ria misszion�rius n�v�rek �vod�j�ban. Mind­�ssze hat �vvel az els�, m�r jelzett Montessori int�zet fel�ll�t�s�t k�vet�en!

1915-ben j�tt l�tre Br�sszelben Nemesn� M�ller M�rta(1883-1964) "Csal�di iskol�ja", mely 1915 �­sz�t�l m�k�d�tt Budapesten. Szint�n ekkor indult a Magyar Gyermektanulm�nyi T�rsa­s�g erk�lcsi t�mogat�s�val Domokos L�szl�n� (1888-1966) igazgat�sa alatt az " �j Iskola".

Magyarorsz�gon hivatalos dokumentumban el�sz�r 1905-ben jelentkezett a reformpe­dag�gia hat�sa. A tanterv mell� kiadott utas�t�sok m�r a gyermek - �s fejl�d�sl�lektan ak­kor legmodernebb eredm�nyeinek �s a munkaiskolai t�rekv�seknek a figyelembev�tel�t mutatj�k. Hat�s�t cs�kkentette, hogy a n�piskol�k z�m�t fenntart� felekezetek k�l�n tan­tervet �s utas�t�st haszn�ltak.               Term�szetesen a n�piskolai utas�t�s reformpedag�giai szelleme csak hosszabb t�von hathatott a gyakorlatban, de a  fentiek alapj�n �rz�kelhet�, hogy egyfajta szellemi �tkeres�s folyt haz�nkban a sz�zadfordul� id�szak�ban. Ezt az I. vil�gh�bor� szak�totta meg, melyet k�vet�en m�r egy �j gazdas�gi, t�rsadalmi, politikai, szellemi helyzet �ltal felvetett k�rd�sekre kellett a k�zoktat�spolitik�nak v�laszolnia.