Gazdas�g

A gazdas�gi �let b�nults�ga s az alacsony termel�si szint k�r�lm�nyei k�z�tt a h�bor� v�g�re bek�vetkezett mintegy 60 %-os p�nzroml�s felgyorsult. Az e folyamat meg�l­l�t�s�ra tett szan�l�si k�s�rletek 1921 k�zep�re �sszeomlottak. Vil�goss� v�lt, hogy az orsz�g gazdas�gi talpra �ll�t�sa �s stabiliz�l�sa csak k�lf�ldi seg�ts�ggel t�rt�nhet meg. A nemzetk�zi gazdas�gi t�nyez�k seg�ts�g�nek term�szetesen belpolitikai �ra is volt.

K�z�p - �s fels�szinten nagy gondot okozott, hogy a trianoni Magyarorsz�g t�lm�retezett szellemi dolgoz�i r�teget �r�k�lt. M�g az I. vil�gh�bor�t megel�z�en k�zel n�gysz�zezer volt az �llami alkalmazottak �s k�ztisztvisel�k sz�ma, addig ez 1921-re csak 200 ezerre fogyott. Ezt a l�tsz�mot m�g b�v�tette a kiseg�t�, ideiglenes irodai dolgoz�k t�mege. Ilyen l�tsz�m� tisztvisel�r�teget azonban a gazdas�gilag t�nkrement, ter�leti �s lakoss�gi vesztes�geket szenvedett orsz�g nem tudott eltartani. Ezen r�teg n�veked�s�hez hozz�j�rult m�g a h�bor� idej�n alkalmazott k�z�poszt�lybeli n�k megjelen�se, valamint az a mintegy sz�zezer menek�lt, melyek a k�rnyez� ut�d�llamokb�l �rkeztek. Mivel a magyar k�z�poszt�lyhoz tartoz� tisztvisel�r�teg az �j rendszer alapvet� t�masz�nak sz�m�tott, ez�rt helyzet�k megold�sa politikai sz�ks�gszer�s�g is volt. Ugyanakkor a N�psz�vets�g a gazdas�gi seg�ts�get - melyre az orsz�gnak �get�en sz�ks�ge volt - az �llamappar�tus  nagyfok� le�p�t�s�hez k�t�tte.

R�szben ehhez kapcsol�d�an, r�szben ett�l f�ggetlen�l erre a le�p�t�sre t�bb l�pcs�ben ker�lt sor. Els�k�nt 1919 augusztus�t�l a k�t forradalom id�szak�ban "nem megfelel�en viselked�ket" bocs�tott�k el. Ennek �s az emigr�ci� ellen�re sem siker�lt �rdemlegesen m�rs�kelni a tisztvisel�k sz�m�t. Az elbocs�tott �s az elhelyezkedni nem tud�k sz�m�ra t�meges �tk�pz� tanfolyamokat ind�tottak be, f�leg gazdas�gi, p�nz�gyi i­r�nyults�ggal.

Az elhelyezked�s lehetetlens�g�t jelzi, hogy m�g 1921-ben is 15 - 16 ezer menek�lt la­kott vagonokban. Egyben - egyben 4 - 5 csal�d is nyomorgott. Az Orsz�gos Menek�lt�gyi Hivatal" szerint 1918-24 k�z�tt Erd�lyb�l 197 035, a Felvid�kr�l 106 841, a D�lvid�kr�l 44 903, Nyugat Magyarorsz�gr�l 1 221 k�zalkalmazott menek�lt el. A 350 ezer f�b�l 104 804 volt a keres�k �s 245 196 az eltartottak sz�ma.

Ugyan az Orsz�gos Mene­k�lt�gyi Hivatal megpr�b�lta a menek�lt hivatalnokokat a kereskedelmi foglalkoz�sok i­r�ny�ba orient�lni, de t�bbs�g�k tov�bbra is valamilyen �llami hivatalhoz val� jut�sban rem�nykedett. Viszont gyermekeik sz�m�ra megfelel�nek tal�lt�k a gazdas�gi, keres­kedelmi, �s m�s �rtelmis�gi p�ly�kat is.

Ezt k�vet�en 1922-ben ker�lt sor az els� B-list�z�sra, melyet egy �vvel k�s�bb egy �jabb k�vetett. Ezek c�lja az �llami alkalmazottak 20 %-os cs�kkent�s�vel az �llami k�lts�g­vet�s 40 milli�rd koron�s deficitj�nek a lefarag�sa volt. M�g ez 26 ezer k�zalkalmazottat, addig az 1924-25-�s �jabb ezreket �rintett. Ut�bbit a N�psz�vets�g az anyagi szan�l�s felt�telek�nt k�t�tte ki. Ugyan a kiv�laszt�sn�l t�rsadalmi szempontokat is �rv�nye­s�tettek (zsid�k, n�k, politikailag megb�zhatatlanok stb.), m�gis �rz�kenyen �rintette a k�z�pr�tegeket. Mivel els�sorban az alacsonyabb fizet�si kateg�ri�kban lev�ket s�jtotta, ez�rt n�tt a magasabb j�vedelm�ek ar�nya, s 70 %-kal a nyugd�jasok�. A h�bor� el�tti­nek �gy is csak a h�romnegyed�re siker�lt cs�kkenteni a k�ztisztvisel�k sz�m�t.

A k�z�pr�tegek probl�m�j�nak egy m�sik megold�si k�s�rlete az 1920:XXV. tc., a "numerus clausus" volt a Teleki P�l (1879-1941) vezette korm�ny id�szak�ban, mely els�sorban az egyetemi hallgat�k sz�m�nak korl�to­z�s�t szolg�lta. Nagyobb h�bor�k ut�ni jelens�gk�nt haz�nkban is n�tt 1918-t�l kezdve az egyetemi �s f�iskolai hallgat�k sz�ma. A sz�zadel�n a hagyom�nyos magyar k�z�p­oszt�ly gyermekeit els�sorban jog�szi p�ly�ra adta. Az �llami int�zm�nyek fejl�d�se k�­vetkezt�ben ez biztos �ll�st �s meg�lhet�st jelentett. Ugyanakkor k�z�l�k viszonylag ke­vesen lettek m�rn�k�k �s orvosok. 1900 �s 1914 k�z�tt ezeken a ter�leteken megn�tt az izraelita vall�s�ak ar�nya. M�g 1918 ut�n az �llami tisztvisel�r�teg, az �llam �sszeom­l�s�val nagyr�szt ellehetetlen�lt mind anyagilag, mind egzisztenci�lisan, addig a mag�n­szf�ra -  benne a zsid� k�z�pr�tegekkel - nem ker�lt ilyen helyzetbe. Ez lett azt�n a ki­bontakoz� antiszemitizmus egyik alapja.

Az iparfejl�d�s g�tjai, a f�ldter�letek viszonylagos csek�lys�ge, a kereskedelmi - p�nz­�gyi p�ly�k tel�tetts�ge eleve irre�liss� tett�k azokat a korm�nyzati felh�v�sokat, hogy a k�z�poszt�ly adja gyermekeit gyakorlati p�ly�kra. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt e r�tegek az �llam adminisztrat�v beavatkoz�s�t ig�nyelt�k t�rsadalmi �rdekeik �rv�nyes�t�s�hez.

A fenti t�rv�nyt a Teleki - korm�ny alatt 1920 szeptember�ben fogadt�k el. Ennek alapj�n a zsid� hallgat�k ar�ny�t 6 %-ra - a zsid� lakoss�g orsz�gos ar�ny�ra - kellett volna cs�kkenteni. Emellett az orvosi karon a n�i hallgat�k sz�m�t is visszaszor�tott�k 1926-ig. M�g az orvosi, a katolikus hittudom�nyi �s a jogi kar t�mogatta, addig a b�l­cs�szkar, a m�egyetem k�zgazdas�gi �s g�p�szm�rn�ki oszt�lya, valamint az akkor Bu­dapesten tart�zkod� kolozsv�ri egyetem tan�csa ellenezte a t�rv�nyt. A korm�nyzat a nyugat szimp�ti�j�nak �s k�lcs�neinek megszerz�se v�gett 1928-ban m�rs�kelte a t�r­v�ny rendelkez�seit. Azonban ezt k�vet�en is keretsz�mok szab�lyozt�k az egyes ka­rokra felvehet�k sz�m�t, de ezeket rugalmasan kezelt�k.

A t�rv�ny hat�sak�nt a zsid� hallgat�k ar�nya, mely 1913-ban 20 %, a h�bor�t k�vet�en m�r 34 % volt, az 1925 - 29 k�z�tti id�szakban 9,6 %-ra cs�kkent. Ez azonban nem seg�tette el� �rdemlegesen a kiindul� probl�ma megold�s�t. A korm�nyzat c�lja ugyanis els�dlegesen az �sszl�tsz�m korl�toz�sa volt. Annyit m�gis siker�lt el�rni, hogy a hall­gat�k nagy r�sze a k�z�poszt�ly �s a kispolg�rs�g soraib�l ker�lt ki, s �sszl�tsz�muk a h�bor�t megel�z� szint k�zel�ben maradt. Ez ut�bbi azt jelentette, hogy m�g a dualista Magyarorsz�gon 1910 - 1915 k�z�tt �tlagban 11 893 f�, a trianoni Magyarorsz�gon 1925 - 1930 k�z�tt �tlagban 12 770 f� j�rt egyetemre, illetve f�iskol�­ra.

A k�z�pr�tegek gyakorlati p�ly�k ir�ny�ba val� orient�l�s�val - m�r a gazda­s�gi konszolid�ci� k�zel�ben, s azt k�vet�en - a klebelsbergi kultuszkorm�nyzat pr�­b�lkozott meg k�z�p - �s fels�oktat�si reformjaival, melyek ezeken a szinteken nagyr�szt biztos�tott�k poz�ci�jukat. 

Az I. vil�gh�bor�t k�vet�en, m�s k�z�p - kelet - eur�pai �llamokhoz hason­l�an, Magyarorsz�g f� gazdas�gpolitikai t�rekv�se is a r�gi gazdas�gi sz�lak sz�tszak�t�­sa volt. Ezzel pr�b�lt�k a nemzetgazdas�g �n�ll�s�g�t megteremteni. Ez vil�gszerte pro­tekcionista elz�rk�z�st okozott. Ennek megval�s�t�sakor behozatali �s kiviteli tilal­makat alkalmaztak, melyekkel egy�tt j�rt az �j, �n�ll� v�mtarif�k kidolgoz�sa. Ennek sor�n a nagyt�ke viszonylag k�nnyen kereszt�l tudta vinni �vtizedes, ipari v�d�­v�mos politikai elveit. Ugyanakkor az agr�riusok k�nytelenek voltak megel�gedni azzal, hogy majd az ipari protekcionizmus fog piacot teremteni term�keiknek. A v�mok mint­egy 30 %-os szintje els�dlegesen a szomsz�d orsz�gokat s�jtotta, s ez t�rs�g�nk �llamai­nak egym�s k�z�tti kereskedelm�nek gyors cs�kken�s�t okozta.

1921-t�l tudatos p�nz�gyi politika r�v�n sz�d�letesen n�tt az infl�ci�. M�g Magyarorsz�gon 1921 nyar�n m�g csak 17,3 milli� , addig 1924 tavasz�n m�r 2,5 ezer milli�rd (!) korona  volt forgalomban.  A kibocs�t�s mind nagyobb h�nyada a mag�ngaz­das�goknak ny�jtott hitelek fedezet�t szolg�lta. Mivel a k�lcs�n�k re�l�rt�k�t nem hat�­rozt�k meg, ez�rt csak az eredeti �rt�k�nek t�red�k�re zsugorodott �sszeget kellett visszafizetni. Ezek a hitelek tett�k ki az ipar fejleszt�s�re sz�ntak k�zel fel�t 1919 - 1924 k�z�tt. A fejleszt�st seg�tette el�, hogy az �rak nyolcezerszeres (!) emelked�se mel­lett a b�rek csak 3, 5 ezerszeres�re (!) n�ttek ebben az id�szakban. Ut�bbiak �gy is csak a h�bor� el�ttinek kevesebb, mint fel�t �rt�k el. Mindez jelent�s t�rsadalmi fesz�lts�gekhez vezetve elod�zhatatlann� tette a p�nz�gyi stabiliz�ci�t. Ehhez term�szetesen a termel�s szintj�nek l�nyeges emel�s�re is sz�ks�g volt.

 A 20-as �vek k�zep�re a termel�s a legf�bb ter�leteken m�r kimozdult a m�lypontr�l. Ezt jelezte, hogy az ipari termel�s 1924-re a h�bor� el�ttinek 70 %-�ra e­melkedett. A fejl�d�st nehez�tette, hogy egyszerre kellett biztos�tani az �llamh�ztart�s e­gyens�ly�t, a j�v�t�teli k�telezetts�g teljes�t�s�t �s a kor�bbi tartoz�sok visszafizet�s�t.

Mivel az �ner�s szan�l�si k�s�rlet kudarcba fulladt, a megold�st csakis egy nagyar�ny� k�lf�ldi k�lcs�n jelenthetett. Ennek sor�n a nagyhatalmak hosszas diplom�ciai �s gazda­s�gi t�rgyal�sok ut�n 1924-ben 250 milli� aranykorona stabiliz�ci�s k�lcs�nt szavaztak meg a k�rt 40 - 50 milli�nyi r�vid - �s 550 - 650 milli�nyi hossz� lej�rat� k�lcs�n helyett. A stabiliz�ci�s tervet az 1924: IV.tc. iktatta t�rv�nybe, s az V. tc. l�trehozta a Magyar Nemzeti Bankot (!), r�szben az infl�ci� megsz�ntet�s�re.

A n�psz�vets�gi k�lcs�nt k�vet�en az orsz�g t�bb hossz� lej�rat� hitelt is kapott. �gy Ma­gyarorsz�g k�lf�ldi tartoz�sa 1931-re 4,3 milli�rd peng�re emelkedett. Ebb�l a 20-as �­vekben �vente �tlag 260 milli� peng�nyit fektettek be a mez�gazdas�gba, iparba �s a k�zleked�sbe a felvett 400 milli�b�l.

1926 - 1929 k�z�tt mindezek k�vetkezt�ben �rz�kelhet� gazdas�gi fellend�l�s indult meg az orsz�gban,  1927-re a termel�s el�rte a h�bor� el�tti szintj�t, s 1929-ben m�r t�l is sz�rnyalta azt.     

 Az eur�pai iparfejl�d�s �s konjunkt�ra a mez�gazdas�gi term�nyek k�ls� piac�nak b�­v�l�s�t �s az �rak emelked�s�t hozta. A h�bor� el�tti szint el�r�s�hez a bels� piac sz�le­sed�se is hozz�j�rult. Ugyanakkor a technikai szint emelked�se a term�seredm�nyeket �s term�s�tlagokat n�velte. Ezek r�v�n fejl�d�si �teme m�s �gazatok�hoz volt hasonl�, �gy a nemzeti j�vedelemb�l val� r�szesed�se az 1913-ashoz hasonl�an 50 %-os lett. A nem­zetgazdas�g moderniz�ci�ja azonban jelent�sebb t�k�t k�vetelt volna. Az orsz�g azon­ban sem ezzel, sem sz�les, integr�lt piacokkal nem rendelkezett. �gy fejl�d�se csak sz�k korl�tok k�z�tt volt lehets�ges.

T�rsadalom

Trianont k�vet�en a gazdas�gi strukt�ra k�nyszer� �talak�t�sa term�szetesen t�r­sadalmi v�ltoz�sokat is okozott. Ennek sor�n a mez�gazdas�gb�l �l�k ar�nya az 1910-es 64,5 %-r�l 1920-ra 55,7 %-ra, a h�szas �vek v�g�re 51,8 %-ra cs�kkent. Ezzel szemben az iparb�l, kereskedelemb�l �l�k ar�nya ugyanebben az id�szakban el�bb 23,6%-r�l 31,1 %-ra, majd 32,3 %-ra n�tt. �gy gazdas�gi fejletts�ge �s foglalkoz�sszerkezete alap­j�n a k�zepesen fejlett orsz�gok sor�ba tartozott, Spanyolorsz�ghoz, Portug�li�hoz, O­laszorsz�ghoz �s Lengyelorsz�ghoz hasonl�an.

A t�rsadalom bels� struktur�lis, al� - f�l� - �s mell�rendelts�gi viszonyai a h�bor�t k�vet�en is j�form�n v�ltozatlanok maradtak, viszont sz�mar�nyaikat tekintve m�dosul�­sok k�vetkeztek be. L�nyeges v�ltoz�st jelentett, hogy az ezer holdon fel�li birtokkal ren­delkez� nagybirtokosok sz�ma - f�leg Trianon k�vetkezt�ben - egyharmad�ra cs�kkent.  A sz�zadfordul� nyolcsz�z arisztokrata csal�dja helyett 1930-ban m�r csak k�zel 350-et mutattak ki a statisztik�k. Kor�bbi �letvitel�ket nem tudt�k fenntartani, s gazdas�gi befoly�suk cs�kken�se a politikai vezet� poz�zi�kb�l val� kiker�l�s�kkel j�rt egy�tt. A Habsburg-h� aulikus arisztokr�cia teljes elszigetel�d�se mellett a konszolid�ci­� folyamat�ban a "magyarabb" f�nemesek jutottak politikai szerephez. Ezek sor�b�l ker�lt ki a k�t erd�lyi gr�f, Teleki P�l �s Bethlen Istv�n is. A nagybirtokoss�g dualizmuskori privilegiz�lt helyzete a h�szas �vekben visszavonhatat­lanul elt�nt ugyan, de m�g 1930-ban is kez�ben tartotta az orsz�g f�ldter�let�nek k�zel egyharmad�t. Ennek r�v�n, ha �tt�telesen is, de a politika meghat�roz� t�nyez�je maradt.

A katolikus egyh�z, mint hatalmas birtokokkal rendelkez� szervezet ugyan a h�bor�t k�­vet�en elvesztette birtokainak t�bb mint a fel�t, s cs�kkent politikai k�pviselete is, m�gis r�gi jogainak biztos�t�sa mellett jelent�s �llami t�mogat�sban r�szes�lt.

 A nagybirtokosokkal ellent�tben a nagypolg�rs�g s�lya �s befoly�sa folya­matos n�veked�st mutatott. Ez a gy�ripar meger�s�d�s�vel �s a bankok k�lf�ldi t�k�kt�l val� f�ggetlened�s�vel volt �sszef�gg�sben. Ugyan k�zvetlen politikai ir�ny�t� szerepet nem kapott, de befoly�sa a nagybirtokoss�g egyenrang� partner�v� tette. Ezt m�g a ke­reszt�ny - nemzeti ideol�gia antiszemitizmusa sem �rintette. A n�h�ny sz�z fam�li�b�l �ll� nagypolg�rs�g vezet� r�teg�t mintegy �tven monopolt�k�s csal�d jelentette.

A r�gi k�z�poszt�ly l�nyeges �talakul�son ment kereszt�l, s 1930-ban mind a keres�, mind az �sszlakoss�g k�zel 9 %-�t tette ki 360 ezer, illetve csal�dtagokkal egy�tt 780 ezer f�s l�tsz�m�val.

Maga a k�z�poszt�ly heterog�n, egym�st�l el�g t�vol �ll� csoportokat �s r�tegeket fog­lalt mag�ban. Egyik csoportjuk az �n. t�rt�nelmi k�z�poszt�ly egyes r�tegei - r�szben az �ri k�z�pbirtokosok nagy r�sze, s az �llamappar�tus vezet� tisztvisel�i - a 20-as �vek­ben be�p�ltek a hatalmi elitbe. A hadsereg, csend�rs�g �s a k�zigazgat�s kulcspoz�ci�it siker�lt kez�kben tartani. Maga Horthy korm�nyz� is ebb�l a k�rb�l �rkezett. Hatalmi poz�ci�juknak megfelel�en a h�bor� el�tti j�vedelm�kn�l magasabb re�lkeresetet �rtek el.

A k�z�poszt�ly m�sik csoportja, a v�rosi k�z�ppolg�rs�g - ahov� a j�m�d� keresked�­ket, a k�z�p�zemek �s h�zak tulajdonosait sorolhatjuk - a h�bor� el�tti gondtalan j�­m�dban �lhetett. Helyzet�kben sem t�rsadalmilag, sem politikailag nem t�rt�nt sem emel­ked�s, sem s�llyed�s.

Vel�k szemben a k�z�poszt�ly t�lnyom� r�sz�t kitev� beosztott tisztvisel�k, mag�nal­kalmazottak �s az �rtelmis�giek t�bbs�g�nek a h�bor� el�ttihez k�pest cs�kkent az �let­n�­­v�ja. K�l�n�sen neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �lt csal�dtagjaival az a 300 ezernyi menek�lt �rtelmis�gi, kiknek nagy r�sze eg�szen a 20-as �vek k�zep�ig vagon - �s barakklak�sok­ban teng�d�tt. E r�teget fenyegette legink�bb a kispolg�ri szintre t�rt�n� lecs�sz�s ve­sz�lye.

Ugyanakkor a k�z�poszt�lyon bel�l a h�szas �vek m�sodik fel�ben egy �j szak�rtel­mis�gi r�teg kezdett kialakulni, melyben a polg�ri �rt�kek �s magatart�sjegyek felv�ltot­t�k a kor�bbi dzsentroid jegyeket. Mellett�k a k�z�poszt�ly als� r�tege volt az, amely a 30-as �vekben a hagyom�nyos felfel� orient�l�d�s helyett a n�p fel� fordult.

A nem mez�gazdas�gi kispolg�rs�got is az er�s r�tegzetts�g jellemezte. Sz�muk mintegy 1,3 milli� volt, s 1930-ban a keres�k 12 - 13 %-�t, az �sszlakoss�g 15 %-�t tet­t�k ki. Nagy r�sz�k �n�ll� kisiparosk�nt, illetve kiskeresked�k�nt dolgozott, s csak alig egy�t�d�k tartozott az �n. altiszti kateg�ri�ba ( vas�ti kalauzok, post�sok, h�zmesterek, rend�r�k, csend�r�k stb.) T�bbs�g�k helyzete viszonylagos l�tbiztons�got ny�jtott, s m�g als� csoportjait a les�llyed�s �lland� vesz�lye fenyegette, addig fels� r�teg�t a fele­melked�s lehet�s�ge biztatta. K�ztes helyzet�k miatt a forradalmakat k�vet�en politikai aktiviz�l�d�sukra ker�lt sor, mely ugyan r�vid ideig tartott, de radikalizmusra val� hajla­muk megmaradt a k�s�bbiekben is.

A paraszts�g viselked�se, gondolkod�sa �s �letm�dja k�r�ben egyfajta moderniz�l�d�s indult meg a h�szas �vekben. Ehhez j�rult hozz�, hogy a k�z�p - �s gaz­dagparaszts�g mind anyagi, mind t�rsadalmi, mind politikai tekintetben emelked�st mu­tatott. A politikai �letbe val� berobban�suk ugyan nem bizonyult tart�snak - hiszen a kor­m�nyzati politik�ra gyakorolt hat�suk 1922-�t k�vet�en rohamosan cs�kkent -, viszont a helyi k�pvisel�test�letekben befoly�sukat meg tudt�k �rizni. Ennek r�v�n a falusi intelli­gencia partner�v� v�ltak, s fels� r�teg�k m�r gimn�ziumba �s gazdas�gi akad�mi�ra tudta fiait k�ldeni.

A kis -, k�z�p - �s gazdagparaszti csal�dokban 1930-ban 1,35 milli�an �ltek, az �sszlakoss�g k�zel egyhatod�t kit�ve. Ez az agr�rn�pess�g egyharmad�t jelentette. M�g az 5 -20 holdasok sz�ma a f�ldreform eredm�nyek�nt az 1920-as 255 ezerr�l 290 e­zerre emelkedett, addig a 20 - 100 holdasok� 67 - 68 ezer k�r�l stagn�lt. K�z�l�k k�l�­n�sen a 15 holdon aluliak voltak neh�z helyzetben, mivel a holdank�nti 120 - 130 peng�s �vi j�vedelem csak kedvez� id�j�r�si �s gazdas�gi k�r�lm�nyek k�z�tt ny�jtott biztons�­gos meg�lhet�st. Emellett a birtokoszt�d�s �lland� vesz�lye is fenyegette �ket, mely kiv�­d�s�re az "egyke" szolg�lt. Ennek terjed�s�t jelzi, hogy a sz�zadfordul� ezer lakosra jut� 39,3 �lvesz�let�s�vel szemben a harmincas �vek elej�n ez m�r csak 21,2 volt.

Az agr�rn�pess�g fennmarad� k�tharmad�t nevezt�k a harmincas �vek faluku­tat�i "h�rommilli� koldus"-nak. Ennek a h�rommilli�nyi szeg�nyparasztnak legn�pesebb r�teg�t az 5 hold alatti t�rpebirtokosok, a kisb�rl�k �s a mez�gazdas�gi munk�sok alkot­t�k. Sz�muk a 20-as �vek elej�nek f�ldreformja k�vetkezt�ben k�zel sz�zezerrel gyara­podva, csal�dtagokkal egy�tt el�rte a m�sf�l milli� f�t. F�ldj�kb�l ugyan nem tudtak meg­�lni, de a legsz�ks�gesebb �lelmiszereket megtermelt�k. A f�ldreform sor�n kialak�tott 260 ezer telken fel�p�lt h�zak z�me e r�teghez tartoz�k tulajdon�ba ker�lt.

Minden vonatkoz�sban alattuk �lltak az uradalmi csel�dek. A 216 ezer cse­l�dcsal�d a szeg�nyparaszts�g egy�t�d�t tette ki. Igaz ugyan, hogy a Bethlen - korm�ny 1923-ban megpr�b�lkozott lak�shelyzet�k t�rv�nyi jav�t�s�val, de ennek - hasonl�an gyermekeik iskol�ba j�r�s�nak biztos�t�s�ra vonatkoz� int�zked�sekhez - alig volt foga­natja. A csel�ds�g mintegy h�romnegyed�t kitev� eg�szb�resek javadalma a 20-as �vek m�sodik fel�ben 900 - 1300 peng� k�z�tt alakult �vente. A sz�zadfordul�s j�vedelmek­hez k�pest n�tt a gabon�ban fizetett csel�db�r, a "kommenci�" �s az illetm�nyf�ld nagys�­ga.

A szeg�nyparaszts�g harmadik r�tege a csal�dtagokkal egy�tt 1930-ban egy­milli�nyi f�ld n�lk�li napsz�mos volt, mely sz�m �gy alakult ki, hogy k�z�l�k mintegy k�tsz�zezren kaptak f�ldet a h�szas �vekben. �k voltak azok, akiknek a helyzet�ben nem k�vetkezett be javul�s. A h�bor� el�ttihez hasonl�an a 20-as �vekben is meghaladta a munkaer� k�n�lata a keresletet. Viszont a dualizmus kor�ban a nagy k�zmunk�k, a vas�t- �s �t�p�t�sek, a foly�szab�lyoz�sok �s a kiv�ndorl�s, mint fesz�lts�glevezet� lehet�s�gek rendelkez�sre �lltak. Ezek hi�ny�ban k�r�kben a munkan�lk�lis�g m�r a gazdas�gi vi­l�gv�ls�g el�tt is jelent�s volt. Munk�t kap� r�sz�k �vi 5 - 600 peng�t tudott ke­resni, �gy a napsz�mosok csal�dja, �hez�s n�lk�l, csak a feles�g �s a serd�l� gyer­me­ke­ik munk�j�val egy�tt tudott meg�lni. A szeg�nyparaszts�g soraiban a f�rfiak t�red�ke m�r rendelkezett v�laszt�joggal, ami a h�bor� el�tt elk�pzelhetetlen volt. Politikai befoly�suk azonban m�g helyi szinten sem a­lakult ki.

Helyzet�k jav�t�s�ra, m�r a dualista korszakt�l tett k�s�rleteket a magyar korm�nyzat. A k�zs�gi lak�s�p�tkez�s m�r a sz�zadel�n nagy, l�tv�nyos szoci�lis programk�nt jelent meg. �gy pl. a M�ria Val�ria telep �p�t�se Budapesten. Az am�gy is sz�k�s lak�sviszonyokat tov�bb s�lyosb�totta -k�l�n�sen a f�v�rosban �s most m�r a k�z�pr�tegek k�r�ben is - az elszak�tott ter�letekr�l az anyaorsz�gba �z�nl� �ttelep�l�k probl�m�ja.

1920. okt. 3-dik�n hirdett�k ki a s�rg�s esetekben h�zhelyek kijel�l�s�r�l rendelkez� 1920:XXIX. tc.-ket, amely felhatalmazta a f�ldm�vel�s�gyi miniszter, hogy a f�ldreformt�rv�ny meghozatala el�tt, a "halaszt�st nem t�r� s�rg�s esetekben" a f�ldbirtokrendez� bizotts�gok javaslata alapj�n h�zhelyeket jel�ltessen ki. A t�rv�ny v�grehajt�s�r�l a 8.420/1920.M.E.sz.rendelet int�zkedett.

Az 1921. aug. 3-dik�n kihirdetett, az �llami kislak�sok �p�t�s�r�l sz�l� 1921:XXXVI. tc. a kereskedelem�gyi minisztert felhatalmazta, hogy kislak�sok �p�t�s�re 300 milli� korona hitelt vegyen ig�nybe. Az 1921.december 31-dik�n kihirdetett 1921:LI.tc. pedig m�r lehet�v� tette, hogy ebb�l a hitelb�l a v�rosi, k�zs�gi kislak�s-�p�tkez�seket is t�mogass�k. Az 1921.okt�ber 14-diki 533/1921.N.M.M.sz.rendelet a lak�s�gy rendez�s�re kiadott 1921. �vi rendeleteket foglalta egys�ges szerkezetbe. A rendelet az �res �s meg�resedett helyis�gek bejelent�s�t �rta el�, s megjel�lte az ig�nybe vehet� �p�letek k�r�t is. Az �llam az 1920-as �vek k�zep�t�l t�bb �p�t�si akci�t ind�tott a kiskereset�ek lak�sgondjainak enyh�t�s�re. Az 1925:XVIII.tc., az 1926:XI.tc. �s az 1929:XXIX.tc. a h�zad�mentess�get, illetve az ad�kedvezm�ny k�rd�s�t rendezte. A f�v�ros k�zgy�l�se 1924. november 4-dik�n fogadta el a v�rosi kislak�sok �p�t�s�re vonatkoz� programot. 1927-ben pedig megindult a falusi kislak�s�p�t� akci�.

A falusi kislak�s-�p�tkez�sek 1927-ben indultak. A 4%-os kamatoz�s� �p�t�si hitelt ny�jt� FAKSZ - Falusi Kislak�s�p�t� Sz�vetkezet -1939 v�g�ig 42 606 f�nek ny�jtott k�zel 60 milli� peng� anyaghitelt �n�ll� otthon l�tes�t�s�re. Az 1927. m�rcius 14-15-dik�n kelt f�ldm�vel�s�gyi �s bel�gyminiszteri rendeletek - 26.000/1927.F.M.sz.k�rrrendelet �s az 52.170/1927.B.M.sz.rendelet - a falusi kislak�s�p�t� akci� t�mogat�s�r�l rendelkeztek. Eszerint a h�zhelyhez juttatott, de �ner�b�l �p�tkezni nem tud� arra �rdemes egy�neket a FAKSZ-on kereszt�l m�rs�kelt kamatoz�s� anyaghitellel t�mogatt�k.

1940-ben hozt�k l�tre az "Orsz�gos N�p-�s Csal�dv�delmi Alap"-ot (ONCSA), amely 200-�les telkeken 10 ezer peng�vel terhelten, 25-30 �vre sz�l�, �vi 2-3% kamat mellett csal�di h�zakat juttatott, f�leg sokgyermekes csal�doknak.

A f�ldbirtok helyesebb megoszl�s�t az 1920:XXXVI.tc. szab�lyozta. A 411 ezer f�ldh�z jutottb�l 301 ezer volt szeg�nyparaszt. �k 1-2 kat.hold f�ldet kaptak a sz�tosztott 948 ezerb�l. A f�ldreformt�rv�ny hi�nyoss�gainak kik�sz�b�l�s�re �s v�grehajt�s�nak meggyors�t�s�ra sz�mos t�rv�ny sz�letett (1924:VII.; 1925:XV.; 1928:XLI.; 1931:VIII.; 1931:XXXV.; 1932:V.; 1933:XVIII.; 1940:IV.tc-ek.). Az 1924:VII.tc. 22.�-a a telep�t�s �tj�n val� f�ldh�zjuttat�s lehet�s�g�t is �rinti. Ezt k�vet�en az 1936:XXVII.tc. az �n. telep�t�si t�rv�ny foglalkozott a k�rd�ssel. Ez 25 �v alatt az �llami el�v�s�rl�s �tj�n szerzett f�ldekb�l, a vagyonv�lts�g-f�ldekb�l, illetve a k�telez�en �tengedett f�ldekb�l 400 ezer holdat ir�nyzott el� telep�t�si c�lokra. A telep�t�s r�v�n f�ldh�zjuttatottaknak a v�tel�r 30%-�t el�re ki kellett fizetni�k.

Az 1920-ban megind�tott, s k�t �vtizedig elh�z�d� f�ldreformot illet�en a korszak t�rv�ny �ltali utols� int�zked�s�re 1940 tavasz�n ker�lt sor. Az 1940:IV.tc. a telep�t�si t�rv�ny eredm�nyeit k�v�nta tov�bbfejleszteni a kishaszonb�rletek alak�t�s�nak �s kisbirtokok szervez�s�nek el�mozd�t�s�val. Ez 10 �ves program keret�ben kb. 1,5 milli� hold f�ld kishaszonb�rletk�nt, illetve h�zhelyk�nt val� juttat�s�t tervezte.

Az 1890-es �vek m�sodik fel�ben a "Magyar Gazdasz�vets�g" ellen�rz�se alatt �ll� t�bb sz�z hitelsz�vetkezet �s fi�k mellett fogyaszt�si �s �rt�kes�t� sz�vetkezetek is alakultak, melyek 1898-ban l�trehozt�k a "Kereszt�ny Sz�vetkezetek Orsz�gos K�zpontja"-t, a Hangy�t.

F�ldb�rl� sz�vetkezetek, azaz hitelsz�vetkezetei f�ldb�rletek szervez�s�t az "Orsz�gos K�zponti Hitelsz�vetkezet m�r a dualizmus kor�ban szorgalmazta a h�l�zatba tartoz� hitelsz�vetkezetekn�l. A f�ldb�rl� sz�vetkezetek szervez�se ter�n azonban az I. vil�gh�bor� ut�n is csak szer�ny eredm�nyek sz�lettek.

1920-t�l nagy er�vel kezd�d�tt meg a sz�vetkezeti �s takar�kp�nzt�ri h�l�zat ki�p�t�se a mez�gazdas�gi vid�keken. Amellett, hogy ez a mez�gazdas�gi n�pess�g p�nzgazd�lkod�sban, hitel�let�ben rendk�v�li el�rel�p�st hozott, kimondottan a bankt�ke agr�rhitel�letbe val� behatol�s�nak megakad�lyoz�s�t c�lozta.

Az 1928:XX.tc. a mez�gazdas�gi kisebb k�lcs�n�k, a f�ldhitelig�nyek olcs�bb kiel�g�t�se �rdek�ben a hitelszervezetnek - Magyar F�ldhitelint�zet-1871, Kisbirtokosok Orsz�gos F�ldhitelint�zete-1879, Magyar F�ldhitelint�zetek Orsz�gos Sz�vets�ge-1911- adott ad�- �s illet�kkedvezm�nyt.

A mez�gazdas�gi hitel�gy k�rd�s�be val� hat�sosabb beavatkoz�st az Orsz�gos F�ldhitelint�zetr�l sz�l� 1936:XIV.tc. jelentette, mely a mez�gazdas�gi birtokosok hitelsz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re �s m�s birtokpolitikai m�veletek p�nz�gyi lebonyol�t�s�ra az er�forr�sok koncentr�l�sa �rdek�ben kimondta, hogy a Magyar F�ldhitelint�zet c�g alatt alakul� sz�vetkezett� egyes�lhet.

Az Orsz�gos K�zponti Hitelsz�vetkezetet, az 1898:XXIII.tc. hozta l�tre, a paraszts�g hitelell�t�s�ra.

A v�rosi proletari�tus 1930-ban m�r az �sszlakoss�g egynegyed�t, a keres�k 29 %-�t tette ki. M�g egy�t�d�k v�rosi csel�d, illetve az ipari �s mez�gazdas�gi munka k�­z�tt ing�z� napsz�mos volt, 23 %-uk kereskedelmi, banki, k�zleked�si, k�zszolg�lati munk�sk�nt dolgozott. A fennmarad� 57 %, azaz 660 ezer keres� - a 34 ezer b�ny�szt lesz�m�tva - ipari munk�s volt. Ut�bbiak �sszet�tele az iparszerkezetnek megfelel�en m�dosult. A vas- �s g�pipar hanyatl�sa, illetve a textilipar felfut�sa k�vetkezt�ben a se­g�d - �s betan�tott munk�sok ar�ny�nak n�veked�se mellett a szakmunk�sok� cs�kkent. Ezzel j�rt egy�tt a n�i dolgoz�k l�tsz�m�nak 8 %-os emelked�se. A szakk�pzetlen mun­k�sok ar�nysz�m�nak n�veked�se kapcsolatban volt azzal a t�nnyel is, hogy a 20-as �­vekben az ipari munk�ss�g ut�np�tl�s�nak f� forr�sa a paraszts�g als� r�tege lett, szem­ben a h�bor� el�ttivel, amikor ez maga a munk�ss�g volt

R�szben emiatt, r�szben 1918-1919-es szerep�k �s ennek politikai k�vetkezm�nyei miatt a 20-as �vek eleji 30 - 35%-r�l, a h�szas �vek v�g�re 10 %-ra fogyott soraikban a szak­szervezeti tags�g ar�nya.

Szoci�lis helyzet�ket tekintve a h�szas �vek m�sodik fel�re l�nyegesen cs�kkent soraik­ban a munkan�lk�lis�g. Munkan�lk�li - seg�lyt tov�bbra sem kaptak, viszont a sz�zadfor­dul�s 11 - 12 �r�s munkanap a h�szas �vekben 9 - 10 �r�ra, 1935-�t k�vet�en pedig 8 �r�ra cs�kkent. A t�rsadalombiztos�t�s reformja, a munk�ss�g nyugd�jjogosults�g�nak h�­szas �vekbeli bevezet�se a harmincas �vekben m�r �reztette j�t�kony hat�s�t.

Az ipari munk�ss�g b�rei a 20-as �vek m�sodik fel�ben az 1913-as 80 - 90 %-a k�r�l mozogtak, s �tlag �vi 1200 peng�t tettek ki. M�g azonban a r�gi ipari szakmunk�sok (f�m -, g�p- �s nyomdaipar) a h�bor� el�tti �letsz�nvonal feletti szinten �lve �vi 1400 - 2300 peng�vel a kispolg�ri l�thez k�zeledtek, addig a f�leg n�ket �s seg�d- illetve betan�tott munk�sokat alkalmaz� ipar�gakban (�p�t� -, textil - faipar) �vi 1000 peng� alatti fizet�sek voltak a jellemz�ek. A paraszts�ggal szemben a munk�ss�g jelent�s r�sze m�r ekkor rendelkezett v�laszt�joggal.

Az 1918:XVII.tc., melyet a kir�ly szentes�tett szeptember 11-�n meghat�rozott vagyoni �s m�velts�gi felt�telek mellett megadta a v�laszt�jogot a 24 �ven fel�li �rni-olvasni tud�, egy �ve helyben lak� f�rfiaknak. Sem ezen t�rv�ny alapj�n sem az 1913:XIV.tc., sem az 1918.I. N�pt�rv�ny alapj�n nem v�lasztottak Magyarorsz�gon. �gy az 1874:XXXIII.tc. alapj�n t�rv�nybe iktatott v�laszt�jog maradt �rv�nyben 1919-ig. Majd csak az 5.985/1919.M.E.sz.rendelet szab�lyozta a v�laszt�jogot 1919. november 5-�n, megadva a v�laszt�s lehet�s�g�t a 24. �let�v�ket bet�lt�tt 6 �ve magyar �llampolg�r, f�l �ve helyben lak� f�rfiaknak �s n�knek. Ut�bbiak eset�ben az �rni-olvasni tud�st is el��rt�k. A rendelet titkoss� �s k�telez�v� tette a v�laszt�st.

A hat�s�gi munkak�zvet�t�st m�r a sz�zadel�n t�bb foglalkoz�si �gban bevezett�k. Az 1916:XVI.tc. az ipari, b�ny�szati �s kereskedelmi, a 77 000/1926.F.M.sz.rendelet pedig - az "Orsz�gos Gazdas�gi Munkak�zvet�t� Iroda", illetve v�rmegyei, k�zs�gi hat�s�gi gazdas�gi munkak�zvet�t� szervek l�trehoz�s�val - a mez�gazdas�gi munk�sok, doh�ny-, sz�l�-,erd�-, mez�-, �s f�ldmunk�sok hat�s�gi munkak�zvet�t�s�r�l int�zkedett.

Nem utols�sorban a forradalmak szoci�lis programjai �s int�zked�sei hat�s�ra 1919 ut�n minden politikai p�rt, csoport felvette c�lkit�z�sei k�z� a szoci�lis k�rd�sek rendez�s�t. A 20-as �vek korm�nyzata k�nytelen volt elfogadni a szoci�ldemokrata �s liber�lis ellenz�ket a parlamenti politik�ban partnerk�nt, a f�ldreformot v�grehajtani �s szoci�lis k�rd�sekkel a t�rv�nyhoz�s szintj�n foglalkozni. A kereszt�nyszocialista ir�nyults�g� p�rtok nagyt�keellenesek voltak, s k�vetel�s�k homlokter�be tartozott a teljes foglalkoztatotts�g.

A Friedrich korm�ny (Friedrich Istv�n- 1883- 1951), 1919. augusztus 13-�n sz�ntette meg a munkan�lk�li seg�lyt (3.961/1919.M.E.sz.r.).

A trianoni b�kedikt�tumr�l sz�l� 1921:XXXIII.tc. XIII. r�sze foglalkozik a "Nemzetk�zi Munka�gyi Hivatal" k�rd�s�vel, amely a tagok k�pvisel�inek "Egyetemes �rtekezlete" mellett a N�psz�vets�g �lland� szervezet�nek m�sik alkot�r�sze volt. E szervezet nemzetk�zi munka�gyi javaslatokat �s egyezm�nyeket dolgozott ki, s ez ut�bbiakat ratifik�l�s v�gett a tagorsz�gok el� terjesztette.

Az 1898:II.tc. szab�lyozta a mez�gazdas�gi munk�sok �s a munkaad�k k�z�tti jogviszonyt, bevezette a munk�sigazolv�nyt, szab�lyozta a szerz�d�sk�t�st.

Az 1907:XLV.tc. a gazda �s a gazdas�gi csel�d k�z�tti jogviszonyt szab�lyozta, tov�bb korl�tozva a csel�d szem�lyes jogait. A t�rv�ny lehet�v� tette, hogy pl. azt a csel�det, aki k�teless�ge ellen v�t, a gazda, mint h�za n�p�nek tagj�t megdorg�lja, s�lyos esetben felmond�s n�lk�l elbocs�ssa, illetve a sztr�jkol�, vagy sztr�jkot szervez� csel�det elz�r�ssal �s p�nzb�ntet�ssel s�jtsa.

A mez�gazdas�gi munk�sok munkaerej�nek jogosulatlan kihaszn�l�s�r�l sz�l� 1923:XXV.tc. 3.�-a arr�l rendelkezett, hogy a napsz�mosok munkab�rminimum�nak meg�llap�t�s�ra j�r�sonk�nt munkab�r-meg�llap�t� bizotts�gokat kell szervezni. A meg�llap�tott munkab�rminimumn�l kevesebbet fizet� munkaad� pedig 12 000 koron�ig terjed� p�nzb�ntet�ssel s�jthat� a t�rv�ny 11.�-a szerint. A t�rv�ny az 1923-1924. �vre vonatkozott ugyan, de hat�ly�t rendeletekkel a k�s�bbi �vekre is kiterjesztett�k. Az �jabb rendez�sre az 1940:XV.tc.-ben ker�lt sor, mely a gazdatiszt kiv�tel�vel a gazdas�gi munkav�llal�k eg�sz�re kiterjesztett�k a b�rminimum meg�llap�t�s�t.

Az 1929-33. �vi vil�ggazdas�gi v�ls�g k�vetkezt�ben a munkan�lk�li ipari munk�ss�g sz�ma Magyarorsz�gon az 1928. �vi 33 800-r�l 241 000-re emelkedett.

1931. november13-dik�n a szakszervezetek vezet�i �s a korm�ny megegyeztek abban, hogy a korm�ny �ltal foly�s�tott munkan�lk�li seg�lyt a szakszervezeti tagok a szakszervezeteken kereszt�l kapj�k meg. December 8.-dik�n azonban a korm�ny bejelentette, hogy ezt besz�nteti. 1932. janu�r 15-�n �jabb t�rgyal�sok voltak, ahol a szakszervezeti k�ld�tts�g a munkan�lk�liek minim�lis seg�lyez�s�t k�rte.

K�rolyi Gyula (1871-1947) minisztereln�k 1932. janu�r 15.-�n �g�retet tett a n�la j�rt szakszervezeti k�ld�tts�gnek, hogy a munkan�lk�lieket a t�li h�napokban nem lakoltatj�k ki, s a lakb�reket m�rs�klik.

Az iparban �s a kereskedelemben foglalkoztatott tanoncok �s gyermekkor�ak munkaidej�r�l el�sz�r az 1884:XVII.tc., az Ipart�rv�ny int�zkedett (64., 115., �s 117.�-ai).

Az �jjeli munk�t az 1884:XVII.tc. korl�toz� rendelkez�seit k�vet�en a n�k eset�ben az 1911:XIX. tc. tiltotta meg. Ezt k�vet�en az 1923:XVI.tc. tiltotta meg az �jjeli munk�t minden olyan ipar�gban, ahol azt az �zem term�szete, vagy �ltal�nos jelent�s�g� gazdas�gi �rdek, k�z�rdek  nem tette sz�ks�gess�.

Az iparban �s n�mely m�s v�llalatn�l foglalkoztatott gyermekek, fiatalkor�ak �s n�k v�delm�r�l az 1928:V.tc. gondoskodott.

A vas�rnapi munkasz�netr�l el�sz�r az 1891:XIII.tc.rendelkezett, melyet

sz�mos kereskedelem�gyi miniszteri rendelet k�vetett  (10.547/1918.K.M.sz.r,94.537/1921.K.M.sz.r.).

Az �venk�nti fizetett szabads�g nemzetk�zi szab�lyoz�s�nak k�rd�se m�r 1919-ben, a washingtoni Nemzetk�zi Egyetemes Munka�gyi �rtekezlet I. �l�s�n felmer�lt. A "Nemzetk�zi Munka�gyi Szervezet" (International Labour Organisation - ILO) 1919 okt�ber�ben alakult meg a N�psz�vets�g auton�m r�szek�nt 1919. okt�ber 29 - november 29. k�z�tt tartott els� �l�s�n hat egyezm�nyt �s hat aj�nl�st fogadott el, t�bbek k�z�tt a 8 �r�s munkanapra, a 48 �r�s munkah�tre, a munkan�lk�lis�g elleni v�delemre stb. vonatkoz�an. A Szervezet megalakul�sakor 45 �llam volt a tagja, Magyarorsz�g 1922. szeptember 18-dik�t�l. A szervezet alkotm�nya a versailles-i b�keszerz�d�s XIII. fejezet�t alkotta. A szervezet adminisztrat�v k�zpontja a "Nemzetk�zi Munka�gyi Hivatal (Bureau International du Travail - BIT) volt

Sz�mos javaslat �s k�s�rlet ut�n e szervezet 1936. j�niusi XX. �l�s�n sz�letett egyezm�ny a fizetett szabads�g k�telez�v� t�tel�r�l. Magyarorsz�gon a fizetett szabads�g k�rd�s�t a munkaviszony egyes k�rd�seit szab�lyoz� 1937:XXI.tc. 3. fejezete rendezte. Ez egy �vi folyamatos, ugyanann�l a munkaad�n�l elt�lt�tt munka �v ut�n a munk�soknak �s iparosseg�deknek szolg�lati �vt�l f�gg�en 6-12, a m�vezet�knek, keresked�seg�deknek 6-18, a tisztvisel�knek 6-24 munkanapig terjed� fizetett szabads�got enged�lyezett. A szabads�got lehet�leg �prilis 1. - okt�ber 30. k�z�tt, �s osztatlanul kellett kiadni.

A munkaviszony egys�ges rendez�se - munkaid�, munkab�r, fizetett szabads�g - az 1930-as �vek �lland� szoci�lis k�vetel�se volt. Az er�s�d� �llami beavatkoz�s r�v�n a 30-as �vek m�sodik fel�ben az ipari munk�ss�g k�vetel�s�nek egy r�sze - rendeletek, t�rv�nyek form�j�ban - be�p�lt a hivatalos szoci�lpolitik�ba.

Hosszas t�rgyal�sok ut�n 1935. j�nius 26.-�n fogadta el az orsz�ggy�l�s 33-as bizotts�ga a 48 �r�s munkah�tr�l �s a minim�lis munkab�rek meg�llap�t�s�r�l sz�l� rendelettervezetet. A j�nius v�g�n kelt 6600/1935.M.E.sz. �s t�bb, f�leg a kisipari szakm�ra vonatkoz� kereskedelem�gyi rendelet ut�n e k�rd�seket az 1937. j�lius 31-dik�n kihirdetett 1937:XXI.tc. szab�lyozta, bevezetve a 44-48 �r�s munkahetet, s lehet�v� t�ve az indokolatlanul alacsony munkab�rek �jb�li hivatalos meg�llap�t�s�t. 1938-ban pl. az iparban, a kereskedelemben, a b�ny�szatban �s koh�szatban, illetve az �llami vas-, ac�l- �s g�pgy�rt�sban dolgoz�k stb. minim�lis b�r�t �llap�totta meg az ipar�gyi miniszter. Ennek v�grehajt�si utas�t�sa 1938. janu�r 30-dik�n jelent meg 3000/1938.Ip. M.sz.rendelet n�ven.

A t�rv�ny napi 8, heti 48 �r�ban hat�rozta meg a munkaid�t. Lehet�v� tette, hogy az indokolatlanul alacsony munkab�reket hivatalosan fel�lvizsg�lj�k, �s meg�llap�ts�k a b�rminimumot. Rendezte a fizetett szabads�g k�rd�s�t is, munkav�llal�kt�l �s munkaviszonyt�l f�gg�en 6-24 napban �llap�tva meg azt. Ugyanakkor 5-7%-kal cs�kkentett�k az �llami alkalmazottak fizet�s�t.

A fizetett szabads�g el�sz�r 1938-ban val�sult meg, el�nyeit els�sorban a legnagyobb �zemek munk�sai �lvezt�k. A korm�nyzat a szabadid� megszervez�s�re is k�s�rletet tett. Az 1938. augusztus 13-diki minisztertan�csi �l�s az iparban, kereskedelemben �s b�ny�szatban foglalkoztatott munkav�llal�k szabad ideje helyes felhaszn�l�s�nak el�mozd�t�s�r�l sz�l� t�rv�nyjavaslatot t�rgyalt.

A h�bor� kit�r�sekor, 1939.szeptember 1-j�vel �letbe l�ptetett kiv�teles int�zked�sekkel felf�ggesztett�k a t�rv�ny v�grehajt�s�t.

Politika

A gazdas�gi fellend�l�s �s az �letsz�nvonal fentiekben jelzett n�veked�se hozz�j�rult a kiegyens�lyozott korm�nyz�s megteremt�s�hez. Ennek el�r�s�ig viszont ne­h�z, z�rzavaros helyzetek megold�s�n kereszt�l vezetett az �t. A Tan�csk�zt�rsas�g buk�s�t k�vet�en a gy�ztes hatalmak k�zvetlen beavatkoz�sa ellen�re is �les hatalmi har­cok folytak az orsz�gban. A nemzetgy�l�si v�laszt�sokat k�vet�en kezdett kialakulni a parlamenti korm�nyz�s felt�telrendszere, melyhez hozz�j�rult az �llamf� szerep�nek �s szem�ly�nek tiszt�z�sa is. A politikai konszolid�ci�t akad�lyoz� k�l�n�tm�nyesek �s a sz�ls�jobboldal visszaszor�t�s�t a Teleki - korm�nyzat ugyan 1920 v�g�re el�rte, �m a munk�ss�ggal tov�bbra sem tudott megegyezni. A s�lyosbod� gazdas�gi helyzet mellett az �lland�sul� belpolitikai harc a Kisgazdap�rt �s a Kereszt�ny Nemzeti Egyes�l�s P�rt­ja (KNEP) k�z�tt, valamint a Habsburg restaur�ci�s k�s�rletek lehetetlenn� tett�k a politi­kai konszolid�ci� megval�s�t�s�t.

Ebben a helyzetben, 1921 tavasz�n a minisztereln�kk� kinevezett gr�f Bethlen Istv�n (1874-1946) par­lamenti besz�d�ben a forradalom lez�r�s�nak programj�t hirdette meg. Ezzel siker�lt a p�rtok nagy r�sz�nek t�mogat�s�t megszereznie, illetve - politikai egyezs�get k�tve ve­l�k - legal�bb j�indulat� semlegess�g�ket biztos�tani. M�g a p�rtok saj�t politikai befo­ly�suk er�s�d�s�t v�rt�k ett�l, addig a val�s�gban a minisztereln�k politikai hatalm�nak n�veked�se k�vetkezett be.

A h�bor� el�ttin�l j�val szil�rdabb korm�nyzat l�trej�tte az orsz�g stabilit�s�nak z�loga lett. Igaz ez egy z�rt, merev politikai strukt�r�t jelentett, mely mind a t�rsadalmi, mind a politikai er�k szabad mozg�s�t g�tolta. Nem v�letlen�l nevezte a barokk tekint�lyelv� vi­l�gszeml�let ut�n neobarokknak a ki�p�l� rendszert N�meth L�szl� (1901-1975) �s Szekf� Gyula (1883-1955) is.

A belpolitikai stabilit�s megteremt�se mellett a korm�nyzat akt�v k�lpolitik�j�nak ered­m�nyek�nt a h�szas �vek m�sodik fel�ben megsz�nt az orsz�g nyomaszt� elszigetelts�ge is. Mind a gazdas�gi, mind a politikai sikerek hozz�j�rultak ahhoz, hogy jelent�s belpoli­ti­kai reformok �s nagyszab�s� kult�rpolitikai fejleszt�sek kezd�djenek 1925-�t k�ve­t�en.

Ezeket a bethleni konzervat�v reformszellem hatotta �t. A jogkiterjeszt�s �s a k�zponti hata­lom er�s�t�se, az �j �s a r�gi politikai eszm�k egy�ttes jelenl�te jellemezt�k az int�zked�­seket. Egyfajta liberalizmus, saj�ts�gos fontolva halad�  politika volt ez.

A belpolitikai reformok sor�t 1927-ben a t�rsadalombiztos�t�s �jj�szervez�se nyitotta meg.

Mindezek el�zm�ny�hez tartozott az 1900:XVI.tc. �s az ezt kieg�sz�t� 1902:XIV.tc. rendelkez�se az "Orsz�gos Munk�s- �s Csel�dp�nzt�r” l�trehoz�s�r�l. A mez�gazdas�gi munk�sok gy�gykezel�s�t �tmenetileg az 1907:XLV.tc. 28.�-a szab�lyozta, a k�telez� balesetbiztos�t�sr�l pedig az 1900:XVI.tc., az 1902:XIV.tc., az 1912:VIII.tc. �s az 1913:XX.tc. rendelkezett.

Az 1907:XIX.tc. �s az azt kieg�sz�t� 4.790/1917.M.E. sz. rendelet az ipari �s kereskedelmi alkalmazottak beteg-�s balesetbiztos�t�s�r�l rendelkezett.

A Tan�csk�zt�rsas�g idej�n a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs XI.sz. rendelete �ltal bevezetett �ltal�nos balesetbiztos�t�st, 1919. augusztus 1. ut�n hat�lyon k�v�l helyezt�k.

Ezt k�vet�en 1919 �s 1922 k�z�tt t�bb rendelet sz�letett a betegs�g-�s balesetbiztos�t�si k�telezetts�gr�l (5.400/1919., 6.250/1919.M.E.sz. rendeletek), az �nk�ntes biztos�t�sr�l (8.524/1921.M.E.sz.r.), a betegs�gi biztos�t�si seg�lyek felemel�s�r�l �s kiterjeszt�s�r�l (pl. sz�l�s eset�n-1.350/1922.M.E.sz.r.).

A mez�gazdas�gi munk�sok gy�gykezel�s�t �tmenetileg az 1907:XLV.tc. 28.�-a szab�lyozta. K�telez� biztos�t�sukr�l pedig t�bb t�rv�ny rendelkezett (1900:XVI. tc., 1902: XIV. tc., 1912:VIII. tc., 1913:XX. tc.) E t�rv�nyeket 1918-ig elv�tve alkalmazt�k, s 1919-et k�vet�en is �lland� vit�t v�ltottak ki a mez�gazdas�gi munkaad� �s a munkav�llal�k k�z�tt. A politikai konszolid�ci� folyam�n az 1922:II.tc. szab�lyozta a gazdas�gi (k�ls�) csel�dek ut�n fizetend� biztos�t�si d�jakat, illetve e kifizetend� seg�lyeket

M�g a h�bor� el�tt a betegs�gi �s baleseti biztos�t�s gyakorlatilag csak az i­pari, kereskedelmi �s k�zleked�si dolgoz�kra terjedt ki - melyet 1919-ben a Friedrich - korm�ny a h�ztart�si alkalmazottakra is kib�v�tett -, 1927-et k�vet�en m�r a v�rosi mun­k�ss�g 80 - 90 %-a r�szes�lt ebben az�ltal, hogy az iparban �s a kereskedelemben dolgoz�k k�telez� betegs�g-�s baleset biztos�t�s�r�l az 1927:XXI. tc. rendelkezett.

Ezzel egy�tt l�nyegesen n�ttek a szoci�lis kedvez­m�nyek. �gy a kor�bbi 20 hetes ingyenes gy�gykezel�s �s t�pp�nz id�tartama 1 �vre e­melkedett, s a t�pp�nz �sszege a fizet�s 50 %-�r�l 60 - 75 %-�ra n�tt. Ezzel egy id�ben a biztos�t�si j�rul�kok 2 - 4 %-r�l 6 - 7 %-ra m�dosultak. Ez ut�bbiakat fele - fele ar�nyban a munkaad�k �s a munkav�llal�k fizett�k.

A reform a biztos�t�si rendszert is megv�ltoztatta. Az Orsz�gos Munk�sbetegseg�lyez� �s Balesetbiztos�t� P�nzt�rt m�g az 1907:XIV.tc. hozta l�tre. A h�bor� el�tt a munk�sbiztos�t�si p�nzt�rakban a munkav�llal�k befoly�sa �rv�nyes�lt, mivel a tisztvisel�ket az �nkor­m�nyzat v�lasztotta, s fizette. Ugyanakkor javar�sz�k a Szoci�ldemokrata P�rt tagja volt. A p�nzt�r �s a ker�leti munk�sbiztos�t� p�nzt�rak �llamos�t�s�t 1919. szeptember 30-�n rendelt�k el (5.400/1919.M.E.sz.r.), de m�r november 28-�n ism�t helyre�ll�tott�k �nkorm�nyzat�t, megsz�ntetve az �llamos�t�st (6.250/1919.M.E.sz.r.). Az Int�zet m�k�d�s�ben azonban a munk�sbiztos�t�sr�l sz�l� 1927:XXI.tc. v�ltoz�st hozott, mivel adminisztr�ci�j�t �llamos�tott�k, a tisztvisel�k kinevez�se, s a fegyelmi �gyek az �llam hat�sk�r�be ker�ltek. 1927-et k�vet�en a test�let eln�k�t az �llam nevezte ki, s fizet�s�kr�l a N�pj�l�ti �s a Munka�gyi Miniszt�rium gondoskodott. Ez alapvet�en megn�velte az �llam befoly�s�t.

A P�nzt�r 1928. jan.1-j�t�l az 1927:XXI.tc.-ben meghat�rozva "Orsz�gos Munk�sbiztos�t� Int�zet" n�ven, majd 1928. okt.1-j�t�l az 1928.XI.tc. alapj�n "Orsz�gos T�rsadalombiztos�t� Int�zet - OTI - n�ven m�k�d�tt tov�bb. 1929. janu�r 1-j�t�l az �nk�ntes �regs�gi biztos�t�st is ez a szervezet int�zte.

Egy �vvel k�s�bb, 1928-ban val�sult meg a munk�smozgalom r�gi k�vetel�­se a k�telez� �regs�gi, rokkants�gi, �zvegys�gi �s �rvas�gi biztos�t�s (1928:XL.tc.). Ez t�bb� - kev�sb� azokat a r�tegeket �rintette,- az iparban �s a kereskedelemben dolgoz�k - akiket a betegs�gi �s a baleseti biztos�t�s is. M�s foglalkoz�s�ak az �nk�ntes �regs�gi biztos�t�st v�llalhatt�k.

Ezt k�vet�en a nyugd�jkorhat�r a 65. �let�v lett. A mez�gazdas�gi munk�ss�g sz�m�ra hasonl� t�rv�ny csak 1938-ban jelent meg. A t�rsadalombiztos�t�s ir�ny�t�s�ra 1928-ban l�trehozt�k az Orsz�gos T�rsadalombiztos�t�si Int�zetet (OTI).

A mez�gazdas�gi munk�sok t�rsadalombiztos�t�s�nak tov�bbfejleszt�s�re az 1930-as �vek m�sodik fel�ben ker�lt sor. Sz�mukra a k�telez� �regs�gi biztos�t�st az 1938. �prilis 30-dik�n kihirdetett 1938:XII.tc. vezette be. Ezek szerint �regs�gi j�rad�kra a 65.(illetve t�zharcosok 63.) �let�v�kt�l azok voltak jogosultak, akik legal�bb 15 �ven �t biztos�t�si j�rul�kot fizettek. �zvegyeiknek, �rv�iknak j�rad�kot az 1939:XVI.tc. vezette be.

A mag�nalkalmazottak biztos�t�s�t az 1927.�vi biztos�t�si t�rv�ny az 1927:XXI.tc. 93.�-a �rtelm�ben a Budapesti Kereskedelmi Betegs�gi Biztos�t� Int�zet l�tta el, a Ferenc J�zsef Kereskedelmi K�rh�z jogut�djak�nt. Az 1928:XL.tc. 101.�.(2.) �rtelm�ben 1929. janu�r 1-j�t�l a biztos�t�int�zet neve MABI-ra v�ltozott.

Szint�n 1928-hoz kapcsol�dik az 1920:XXV. tc. m�dos�t�sa is. Az �n. Numerus clausus - mely az egyetemi felv�teln�l faji szempontokat is �rv�nyes�tett - teljesen ellentmondott a bethleni politika szellem�nek �s form�j�nak. Bethlen ugyanis sem faji, sem vall�si �ld�z�st nem t�rt, s a gazdas�g talpra�ll�t�s�n�l a zsid� nagyt�k�re t�maszko­dott. Ennek megfelel�en mind a balr�l, mind a jobbr�l j�v� b�r�latokat elutas�tva a "n�p­faj­hoz," illetve nemzetis�ghez val� tartoz�st - mint felv�teli szempontot - t�r�lt�k a t�r­v�ny­b�l. Mivel szoci�lpolitikai sz�ks�gszer�s�gnek tartott�k a felvehet� hallgat�k sz�m�nak meg­hat�roz�s�t, csak a v�logat�si szempontokon v�ltoztattak. �gy a nemzeth�s�gen, az er­k�lcs�n �s a tanulm�nyi eredm�nyen t�l a sz�l�k foglalkoz�s�t tartott�k m�rvad�nak a felv�teln�l. Azonban ezt k�vet�en is jelen maradtak a felv�telek gyakorlat�ban a faji �s vall�si szempontok. Mindez a magyar zsid�s�g dualizmus kori asszimil�ci�j�nak meg�ll�s�hoz, s jelent�s r�sz�k elszigetel�d�s�hez vezetett.

A belpolitikai reformok harmadik hull�ma 1929-30-ban a k�zigazgat�s elo­d�zhatatlan �talak�t�s�t szolg�lta. Ennek megalapoz�s�t jelentett�k a kor�bbi alkotm�ny­jogi reformok, a v�laszt�jogi t�rv�ny �s a f�rendih�z �jj�szervez�se. Ezek ut�n sz�letett az 1929:XXX.tc., mely a v�rmegyei �s v�rosi auton�mi�kkal foglalkozva k�zpontos�t� �s szakszer�s�get n�vel� von�sokat mutatott. Hasonl� szellemben int�zkedett a f�v�ros �n­korm�nyzat�t �talak�t� 1930:XVIII. tc. is.      

�sszess�g�ben mind a virilizmus (a legnagyobb ad�t fizet�k automatikus k�pviseleti tag­s�­ga), mind a v�lasztott k�pviselet befoly�sa cs�kkent. Ez az �llam centraliz�ci�s t�­rek­v�­seit jelzi. (Budapesten a virilizmus int�zm�ny�t m�r 1920-ban felsz�molt�k.)

Bethlen soron k�vetkez� reformjai: a mez�gazdas�gi munk�ss�g k�telez� biztos�t�s�nak bevezet�se, a hitbizom�nyi rendszer fel�lvizsg�lata, a mez�gazdas�gi nap­sz�mb�rek orsz�gos rendez�se, �j bank - �s hitelt�rv�ny k�sz�t�se az 1929-ben kezd�d� gazdas�gi vil�gv�ls�g hazai jelentkez�se miatt �tmenetileg leker�ltek a napirendr�l.