hartigan
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Foldal

Na szervusztok oldalam ltogati.

Mg egy rs felkerlt a Tah csaldrl. Ami ezen tl lesz az mr egy j trtnet lesz. J szrakozst hozz

H.R Giger kpei mellett felhvnm a figyemet egy j kptrra, amelyet egyb tlet hinyban Egyb nvre kereszteltem. Ajnlom figyelmetekbe! 

 
Id
 
belptet
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
duml
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Itt lehet kikapcsolni a zent!!!!
 
Szocgond2
Szocgond2 : 15-s ttel

15-s ttel

P.I.  2006.05.09. 15:22

Szocgondtri 15-s ttel

  Npfiskola

 

A 30-as vek msodik felben a legszlesebb tmegek mveltsgt biztost in­­tz­mnyek irnyba fordult a figyelem. Mind a hivatalos kultrpolitika, mind a klnb­z trsadalmi s vallsos szervezetek, mind a magyar irodalom kiemelked kpviseli hoz­zjrultak ahhoz, hogy az anyagi lehetsgek bvlsekor tbb terleten is megindul­has­son a fejleszt munka. Kardinlis krdsknt vetdtt fel az iskoln kvli npnevels, a npi tehetsgek kiemelsnek lehetsge, valamint a nyolcosztlyos elemi npiskola meg­te­rem­tse.

Az iskoln kvli npmvels terletn a skandinv orszgokban a mlt szzad­ban ltrejtt npfiskolai mozgalom Magyarorszgon mr az 1890-es vekben megjelent u­gyan, de teljes megvalstsra elszr 1914-ben kerlt sor Bajaszentivnon. Ennek lt­re­ho­zst a VKM tmogatsval mkd Orszgos Szabadoktatsi Tancs segtette. Az I. vilghbort kveten a klnbz ifjsgi mozgalmak lettek felkaroli. Ezek kz tar­to­zott a Katolikus Agrrifjsgi Legnyegyletek Orszgos Testlete (KALOT), a Kato­li­kus Lnyok ltalnos Szvetsge (KALSZ), a protestns Keresztyn Ifjsgi egyes­let (KIE), a Reformtus Dikmozgalom ( Soli Deo Gloria - Egyedl Isten a dicssg), s a Magyar Evangliumi Keresztyn Dikszvetsg ( MEKDESZ).

A npfiskolai mozgalom igazi virgkornak kezdete egybeesett a kultuszkormnyzat np­m­veltsget emelend s a npi tehetsgek tmogatst elsegtend elkpzelseinek gya­kor­latba val tltetsvel.

1936. februr 1-jn kezddtt Srospatakon az a npfiskolai tanfolyam, melynek nyo­mn nhny ven bell valsgos npfiskolai lz bontakozott ki. Ennek egyfajta ssze­han­golsra s segtsre alaktottk meg 1941-ben a Npfiskolai Tancsot  a KALOT, a KALSZ, a KIE s a KLE (Keresztyn Lenyegyeslet) 7 - 7 tagjval.  Elnke a protes­tns Szab Zoltn professzor, alelnke pedig a jezsuita Kerkai Jen lett. A npfiskolt o­lyan intzmnynek fogtk fel, mely az iskolbl kikerlt ifjsg vallsi, nemzeti s hiva­ts­beli nevelst biztostotta legalbb kt s fl hnap terjedelemben.  Ehhez specilis pe­da­g­gi­ai eljrs alkalmazst tartottk szksgesnek. Ez a kzssg kialaktst, a neve­l szemlyisgnek s a kzlt tartalomnak az egyttes hatst, s az ntevkenysgre va­l ksztetst, a gyakorlatiassgot jelentette.

Az llamtl val fggetlenedsi szndkot jelzi, hogy ugyan tmogatst ignyeltek tle, de i­r­ny­t­st nem fogadtk el. ppen ezrt - a soha el nem kszlt - npfiskolai trvny meg­al­kotst srgettk. A Tancs mkdsnek ideje alatt egyfajta vallsi s nemzeti egy­sg megvalsulsnak volt a mintakpe. Mindez egy olyan idszakban, amikor ppen ez­zel ellenttes tendencik ersdtek fel a hbors vekben.

Mivel a katolikus s az llami npfiskolkrl rszletes kimutatst nem vezettek, ezrt csak a protestnsok adatai maradtak fenn az 1936 - 1948 kztti idszakrl.  Utbbi 57 helyen volt 3 786 fi s 1 033 leny rszvtelvel. Ez 126 fi s 41 lenytanfolyamot je­len­tett.                                                                                                                              

A npfiskolk nagyobb hnyadt az egyhzak szerveztk. Nem szabad elfe­lej­teni, hogy az egyhzak jelentettk a parasztsg szmra a legtfogbb szervez - s ne­ve­lert. Az llam azrt tartotta szksgesnek ezt a formt, mivel az agrrnpessg je­len­ts hnyada csak az elemi npiskola 4 osztlyt vgezte el, s ez gazdasgi s politikai prob­lmkat okozhatott. Az n. szabadtantst ezrt az orszg szocilis biztonsghoz is nl­k­lz­hetetlennek lttk. Cljaknt a nemzeti, vallserklcss vilgszemllet kialakt­st szabtk meg. Ebbl kvetkezett a szabadtants ketts irnya. Az egyik a gazdasgi, a msik az ltalnos kzismeretei trgyak kzlse volt. Ezek egybekapcsoldstl vr­tk a clzott trsadalmi rtegek (kisgazdk s mezgazdasgi munksok) mobilizcij­nak felgyorsulst.

A npfiskolk szellemi tmogatsban kiemelked szerepet jtszott a npi rk mozgal­ma s folyiratuk a Kelet Npe is. Mricz Zsigmond 1940-ben mr a npfiskolk sike­re­i­rl rt. Ezek npszersgt azzal magyarzta, hogy a ktelez mindennapi iskolba j­rs a gyermek 12 ves korig tartva azon tl csak az letbl szerzett tapasztalatok t­jn tanulhattak a kzpfokon tovbb nem haladk. Mricz rvid tvon a meglv hinyok pt­lsra megfelelnek tallta a npfiskolkat, de hosszabb tvon az elemi npiskolk k­ln vrosi s falusi irnynak kialaktsban ltta a megoldst. Boldizsr Ivn, M­ricz felvetsre a dn plda nyomn egy "Magyar Npfiskolai Trsasg"  alaptsnak ter­vvel vlaszolt,mely mint lttuk 1941-ben Npfiskolai Tancs nven ltre is jtt. Bol­di­zsr szksgesnek ltta a napi politikai clok kizrst, s a mozgalom politikamentes­s­gt. Ugyanakkor a politika rdekldst jelzi, hogy grf Teleki Pl miniszterelnk a fa­­lu­szvetsg 1940-es kongresszusn a kvetkezket mondta: " A mi sajt npfiskola k­sr­letnk nem akar ms iskola lenni: szlltanya azoknak, akik az letbl jnnek, s meg akarjk tallni azt az utat. Hajlk, fedl, s tanultsgban regebbek jelenlte a tapasz­ta­latlanoknak, akik most keresik a tudst."

Ezeket kveten sok - sok terv, elkpzels tmogatta a npfiskolk gyt, de megsz­lal­tak az ellenzk is. Erdei Ferenc gy ltta, hogy a parasztsgnak a  trsadalomban el­fog­lalt lnyegesen eltr helyzete miatt nem lehet az itthoniaktl azt vrni, amit az szaki l­la­mokban produkltak.  Fja Gza is a np felemelkedst a paraszti letforma minden­i­r­ny korszerststl vrta, mely magban foglalta a npi kultrpolitika mellett a fld­re­­form s a szvetkezetek kvetelst is. Ezen bell a Fja elkpzelte npfiskola tetzte vol­na be a parasztsg elitjnek mvelst, megfelel vezetrteget adva a falvaknak. E­zrt a npfiskola feladatt nem szakmai ismeretek adsban, hanem abban ltta, hogy a pa­rasztsg nemzeti s emberi szerept tudatostsa, megismertetve velk a magyarsg dn­t fontossg irodalmi s trtneti esemnyeit, a kzsgi, a megyei s az llami let poli­ti­­ka­i s gazdasgi szervezett, s az alaptrvnyeket. Fja teht a legfontosabbnak azt tar­tot­­ta, hogy a paraszti elitet bevezessk a kor gazdasgi, trsadalmi, kulturlis letbe s ma­ga­sabb ismeretvilgba. ppen ezrt Erdeihez hasonlan a magyar adottsgokbl val ki­in­duls mellett szlt. A magyar falvak felemelshez tartottk nlklzhetetlennek a np­f­iskolai hlzat kiptst.

1940-ben valsgos npfiskolalz trt ki haznkban. A megvalsultak kztt ugyangy vol­tak 3 ves - vi hrom hnapos gazdasgi szaktanfolyamok, kulturlis tantrgyakkal s gaz­dasgi szaktantkkal -, mint nhny napig tart - zmmel csak ltalnos mveltsget a­d tantrgyakkal rendelkez - intzmnyek. Ezen a tren bizonyos egysg megteremtst lt­tk jnak. Bartk Jnos ezzel kapcsolatban a npfiskolk vezetinek s tantinak rend­szeres tapasztalatcserjnek megszervezst, a vlemnyek, eredmnyek s probl­mk szabad ramlsnak biztostst emelte ki. Ennek volt egyfajta megvalsulsa, hogy 1942. janur 1-tl a Kelet Npe minden szmnak elejn a npfiskolk aktulis prob­l­mival, krdseivel foglalkozott.

A rendezst szolglta Mricz Zsigmond orszgos agitcija mellett Nmeth Lszl hres ter­ve­zete s Trkvsz ti hznak felajnlsa is. Ez utbbihoz csatlakozott tbbek k­ztt Illys Gyula s Srkzi Gyrgy (1899-1945) is, akik pnzadomnyokkal segtettk a npfiskola­­gyet. Budapest plettel jrult hozz a terv megvalstshoz. Mivel a kultusztrca is he­lye­se­l­te ezeket a trekvseket, gy ltszott, hogy a szellem, az llam, a kzletek, s a tr­sa­dalom sszefogsval a nagy cl minl tkletesebben megvalsul. A hbor azon­ban ezt nem tette lehetv. 1945-tl kezdve pedig ms struktrban gondolkozva a np­f­is­kolk korbbi formjra nem tartottak ignyt.

 

Tehetsgvdelem

A figyelem az iskoln kvli nevels mellett a tehetsgvdelem terletre is ki­ter­jedt. A 30-as vekben, br lass temben, de tovbb folytatdott az alsbb nposz­t­lyok behatolsa a felsoktatsba. Ugyanakkor 1930 s 1936 kztt jelen volt az rtelmi­s­gi munkanlklisg, mely "csak" 10 % krl alakult, mivel akkor reztette hatst az I. vi­lg­h­bor okozta demogrfiai mlypont. A megindul gazdasgi fellendls, az emigr­ls, ms plykon val elhelyezkeds, a munkahelyteremt akcik 1936 - 37-re jelentsen mrskeltk a munkanlklisget.

A trsadalom szegnyebb rtegeinek megjelense a felsoktatsban sokakat megr­m­tett. Ez derl ki tbbek kztt az 1936-ban lsez felsoktatsi kongresszus j n­hny rsztvevjnek felszlalsbl is. Domanovszki Sndor egyetemi tanr az llshoz nem jut diplomsokat a forradalmi ideolgia terjesztinek tartotta, mint szellemi prolet­ro­kat. Ennek megakadlyozsra Weis Istvn szociolgus, nyugalmazott llamtitkr a mun­ka melletti egyetemvgzs megtiltst javasolta. Ez egyrtelmen a szegny hallgatk el­len irnyult, akiknek otthoni tmogats hjn sajt munkjukkal kellett biztostani tanu­lsuk kltsgeit. B.Kiss Albert szegedi egyetemi tanr pedig egyenesen az llam s a trsadalom rde­ke­ivel ellenttesnek nevezte, hogy az alacsonyabb rtegekbl szrmazk is diplomhoz jut­hassanak. Kornis Gyula elismerte, hogy a tehetsgen s a szellemen tl a trsadalmi s vagyoni helyzet is befolysolja a felsoktatsba val bekerlst. Az rtelmisgi munkanlklisg egyik okaknt Kor­nis a kispolgrsg s a munksosztly gyermekeinek egyetemeken, fiskolkon val na­gyobb szm megjelenst nevezte meg. Ebben a legnagyobb problmt abban ltta, hogy a magas kultra demokratizldsval prhuzamosan verseny alakult ki ezen a ter­le­­ten, mely a korbbi biztos meglhetst veszlyeztetve a rendszer irnti ellenszenvet n­vel­te. Ennek megakadlyozsra a kzpiskolban bevezetend szigor szelekci mel­lett llt ki. Ezt tmogatta Dr. Schtz Antal egyetemi tanr is, aki ezzel kapcsolatban a tr­sa­dalom rzkenysgre hvta fel a figyelmet. Dr.Huszti Jzsef egyetemi tanr a tehetsg-kivlasztsnl az intellektulis rtermettsg mellett a megkvnand erklcsi tulajdons­gok mrst is szksgesnek ltta. Ennek ideje s irnya krl szemben hosszas vita bon­ta­ko­zott ki.

A tehetsgments nem csak szlam voltt bizonytotta a "Horthy Mikls sztndj­a­­lap" lte s mkdse. Az sztndj odatlsnl egyenl mrtk rutaltsg s rde­mes­sg mellett elnyben rszestettk az llami iskolk tanulit, a hadirvkat, a hadirok­kan­tak, vitzek s tzharcosok gyermekeit, valamint az olyan szlkt, akik egyidben h­rom­nl tbb gyermek nevelsrl gondoskodtak, s vgl az stermelk s kisiparos sz­l­k kivl kpessg s kimagasl tehetsg gyermekeit.

1937-tl kezdve a hagyomnyos rtelmisgi munkanlklisg, s az elhelyezkedsi nehz­s­gek fokozatosan megszntek. Az llami tisztviselk szma 1937 s 1943 kztt 47 300-rl 93 800-ra ntt. A magyar kormny igyekezett minl tbb, addig is magyar szol­g­latban volt, illetve magyar diplomt szerzett tisztviselt, tantt, tanrt elhelyezni a vis­szacsatolt terletek llsignylinek rovsra is. A mgis lls nlkl maradk helyze­tt az n. zsidtrvnyek oldottk meg.  1938-ban a 20 %-on, 1939-ben pedig a 6 %-on fe­l­li zsid szrmazs tisztviselk s alkalmazottak elbocstst rendeltk el. Ugyanakkor a szabadfoglalkozs zsid rtelmisg nagy hnyadnak is megtiltottk hivatsuk gya­korlst.

Ezzel egyidben vlt hivatalos kormnyprogramm a npi tehetsgek felkarolsa: " A ma­gyar rtelmisgi rtegbl kirekesztett zsidk s az eddig hamis szempontok szerint hely­telenl kedvezmnyben rszestett hanyag s tehetsgtelen tanulk helybe lp lete­rs npi gyermekek tanulmnyainak biztostsa ltal megmagyarostjuk a trsadalom foly­to­nos megjulsnak egszsges folyamatt. " Ugyanekkor a Mrciusi Front az alsbb np­osz­tlyok rdekben kvetelt progresszv tandjrendszert s minsgi szelekcit a k­zp - s fiskolkon. 1939-ben az Egyeslt Magyar Prt is a gykeres tandjreformtl vr­ta, hogy a tnyleges tehetsg szabja meg az rtelmisgiv vlst.  A Keresztny Nem­ze­tiszocialista Prt a kzposztly felfrisstst a parasztsg soraibl vrta. A Nem­zeti Parasztprt is npi gyker egyetemes magyar nemzetnevelst, j magyar kultr­k­zssget akart a parasztsg s munkssg teljes szellemi bekapcsolsval. A Szocil­de­mokrata Prt mr az oktats teljes szabadsgt szorgalmazta.

j vonsknt jelentkezett, hogy mg a 30-as vek msodik felig a npi szrmazs di­­kok beolvasztsra trekedtek - a kzposztly asszimill erejre bzva azt -, addig 1938-tl, a Gyrffy-kollgium megalakulstl kezdve ezek tmrlst, ntudatuk n­ve­ke­dst lthatjuk.

A tehetsgek kiemelsnek egyik sokat vitatott mdjt Zilahy Lajos vetette fel 1939-ben a Kelet Npe hasbjain, Kitnek Iskolja elnevezssel. Szemei eltt amerikai pldk (School of brillants; School for Leadership) lebegtek. Alapgondolata az volt, hogy a pol­g­ri letnek is megfelelen kikpzett vezrkarra van szksge. Magyarorszgon a rend­szeres, szisztematikus felkutatsukat, nyomon kvetsket, irnytsukat s szellemi, a­nya­gi tmogatsukat hinyolta. A Zilahy elkpzelte iskola a sztszrt tehetsgek sszefogst szolglta volna, megvva ket a nyomortl. Az llami s trsadalmi tmogats­sal mkd intzmny 40 ft fogadott volna magba. Szathmry Lajos a Protestns Szem­l­ben ugyan nem krdjelezte meg egy j magyar vezetrteg kikpzsnek szksgess­gt, de annak mdjval mr vitzott Zilahyval. Tapasztalatait a hdmezvsrhelyi refor­m­tus gimnzium mellett 1938 sze ta mkdtt ksrleti intzmnyben, a Tehetsges Ta­nu­lk Otthonban szerezte. Ennek alapjn vlte gy,- hogy a Kitnek Iskolja - mely a felsoktatsi intzmnyekbe val bejutst s az ottani eredmnyes tanulst akarta bizto­s­tani, a npi tmegek gyermekeit eleve kizrn, mivel ezek nagy rsze a kzpiskolba sem jutott be.

Fja Gza az elitkpzssel szemben a jv kultrpolitikjrl szlva a paraszti letforma gaz­da­g­tsban ltta a npi felemelkeds egyetlen tjt, mint mr rintettem a npfisko­lk­kal kapcsolatban.

Szab Dezs is elutastotta a szerinte mestersges elitkpzst, mivel gy ltta, hogy veze­t rteget csak az let termelhet ki. Mr a kivlogats szempontjait sem tartotta megfele­l­ek­nek, hiszen a tiszta jeles nem azonos a tehetsgessel. A pedaggusok ltali kivlasz­ts szubjektv elemeire is felhvta a figyelmet, de elzrkzott a tehetsgversenyektl is. K­l­n­sen veszlyesnek tartotta, hogy a "lombikintzmnyben" tanul kivlogatottakat a tr­sadalom s a politika vezetinek szntk, akikben elklntettsgk folytn is egyfajta tr­sadalomfelettisg tudata alakulhatott ki. Ennek folytn Szab szerint nem a kzssg, ha­nem kizrlag sajt ns rdekeik szolglatba fognak llni. Egyrtelmen ellenezte az l­tala nem magyarnak tartott kzp - s felsosztly gyermekeinek tehetsgknt val kie­me­lst. Ezrt is j kzoktatspolitikt kvetelt, mely a magyarsg egszbl vlogat. Eh­hez ingyenes npoktatst, a kzp - s felsfokon a vagyoni helyzetnek megfelel tan­d­jakat, s a magyar parasztsg s a munkssg tehetsges gyermekeinek llami tmogat­st akarta elrni.

Ehhez hasonlan Nmeth Lszl egyenesen numerus clausust kvetelt a Kelet Npben a np javra: "Mondja ki a trvny, hogy kzpfok iskolinkban a helyek 60 szzalkt ma­gyar paraszt - s munksgyermekekkel kell betlteni. Ezeket a gyermekeket kln r­te­lem­vizsgl bizottsgok vlogatjk ki a npiskolk legjobb tanulibl, s kln intern­tu­sokban ltjk el ket." Ettl a kzposztly megmagyarosodst, a kzposztly kisebb tehetsg gyermekeinek gyakorlati irnyba val irnytst vrta. Ugyanakkor el­kp­zelse nem tartalmazott kizr rendelkezseket. Ezzel lnyegben megerstette  a "Ta­n"-ban 1934-ben megjelent gondolatait.

Szabhoz s Nmethez hasonlan Karcsony Sndor sem tartotta az iskolai szelekcit s te­het­sg­kutatst eredmnyesnek, mivel az nem a magyarsg egyetembl vlogatott. E­mel­lett megkrdjelezte a vlogats objektivitst is, mivel az ltala idegennek nevezett fel­s osztly kultrjnak szintjn trtnt. "Ocsud magyarsg" c. 1942-ben megjelent kny­vben kora kultrpolitikai trekvseit egyenesen a tvol - keleti terletek pacifikl­s­hoz hasonltotta. gy ltta, hogy a vidket az igazi kultrval s civilizcival szemben al­sbb­rendnek tart nzetbl kvetkezett, hogy ide el kell vinni a kultrt, s a legkivlbbakat, legtehetsgesebbeket r kell venni annak tvtelre. Karcsony szerint ez csak az egyes egyneket s nem a nagyobb kzssgeket segti. Megoldst a­zon­ban nem tudott knlni, st egyetrtett azokkal, akik gy vltk, hogy nem szabad meg­fosztani a falut tehetsgeitl, s klnsen nem lehet ket "ktllel fogdosni".

A kormnyzatot rt kls nyoms is szerepet jtszott abban, hogy a VKM 1941. szeptember 9-n kiadta 57.436/1941.sz. rendelett, melyben sztndjalapot ho­zott ltre a tehetsges falusi szegny tanulk gimnziumi iskolztatsnak elmozdtsra. Hoz­zjrult ehhez tbbek kztt a reformtus egyhz ltal tmogatott tehetsgment moz­ga­lom sikeressge is. A szegnysor, tehetsges magyar reformtus gyermekek iskolai ne­ve­lse a reformtus egyhz vszzados hagyomnyaihoz tartozott. Ennek adott j keretet S­ros­patak az 1935/36. tanvtl. A srospatakihoz olyan reformtus gimnziumok csatla­koz­tak, mint a miskolci s a hdmezvsrhelyi. Dr.Harsnyi Istvn ref. gimnziumi tanr - a ref. tehetsgments srospataki szervezje - 1941. december 4-n elhangzott elad­s­ban mutatott r, hogy a VKM ppen a ref. egyetemes konvent ltal kidolgoztatott javas­la­tok hatsra hagyta srtetlenl az 1930:VII.tc. 2.. alapjn szedett npiskolai jradkot, mely a tehetsggondoz alapnak jutva biztostotta, hogy a tehetsgkutats az llamkincs­tr terhelse nlkl indulhasson el.

A Horthy Mikls sztndj s a kipts alatt lev dikotthoni hlzat ugyan segtette a te­het­sgmentst, de vilgoss vlt, hogy a falusi s tanyasi szegnyeknek teljesen ingyenes el­l­tst s oktatst kell biztostani. nmagukban ezek pozitv elkpzelsek s intzked­sek voltak ugyan, de a hozzjuk kapcsold politikai gondolatokat jl jellemzik Hman B­lint szavai: " Clunk a magyar faj vdelme s megerstse, rtkments s ergyarap­ts ltal."

A falusi tehetsgments intzmnyrl 1941-ben szmolt be Szombatfalvy Gyrgy a "Np  s Csaldvdelem" c. lapban. Az alapvet problmt helyesen az elmaradott gaz­da­sgi s trsadalmi viszonyokban, s az avtt eszmnyekben ltta. Lnyeges vltozst je­len­tett a tehetsgments szempontjbl a Horthy Mikls sztndjalap szerep­nek megvltoztatsa. Ez korbban csak a gimnzium fels osztlyainak, a gazdasgi k­zp­is­ko­la tanulinak, valamint az egyetemi - fiskolai hallgatknak llt a rendelkezsre. Ebbl viszont a lakossg dnt hnyada kiesett. Ez hossz tvon, a viszonylag szk "me­r­tsi" lehetsg miatt sznvonalsllyedshez vezethetett. Hiszen a kpessgek sem vagyo­ni helyzethez, sem a trsadalmi hovatartozstl, sem a gimnzium kzelsgtl nem fgg­tek. A baj orvoslsra a hmani kultrpolitika korbban a gimnzium hu­ma­nisz­tikus jellegnek erstst, a gyakorlati kzpiskolk rendszernek kialaktst s a progresszv tandjak bevezetst sznta. Ezek azonban csak hossztvon hatottak. Az e­mel­ked tandjak pedig nem riasztottk vissza a vagyonosokat.

A 30-as vek vgtl a zsid lakossg politikai visszaszortsa s a revzis politika si­ke­rei a magyar rtelmisg ptlsra irnytotta a figyelmet. Ezt a clt szolgltk az n. te­het­sgment gimnziumok, melyeket kizrlag a vidki gimnziumok kzl jelltk ki. Az ide kerlknek tehetsgvizsglatokon kellett rszt vennik. Ezeken nem a tanulk tu­d­st, hanem szellemi kpessgeiket, rtelmk erejt, tlkpessgket, emlkezk­pes­sgket s kpzelerejket mrtk. Emellett figyelembe vettk a gyermekek tanti l­tal ksztett jellemrajzokat is. A keret nagysgt vi 600 tanulban szabtk meg, s a teljes ki­­ptsre 8 vet szntak. Ebbl a 600-as keretbl 90-et a reformtusoknak biztostottak az­zal a kiktssel, hogy a ref. egyhz az llamihoz hasonl alapot hoz ltre. Ez vi 100 ezer pengt jelentett. Az llam rszrl ez tanulnknt 500 - 600 pengs tmogatst vont maga utn. Ez az elzetes szmtsok szerint a jelzett 8 v elteltvel a kzpiskolai klt­sgvets 9 %-t ignyelte volna az llamtl.

Az els kpessgmegllapt versenyvizsgkat az Orszgos Magyar Falusi Tehet­sg­ments Kzponti intzbizottsga 1942. mjus 28 - 29-n tartotta, mindentt azonos a­nyag­gal. A behvott tanulkat az iskola ltta el, de a nagyon szegnyek tikltsgt az l­lam trtette. Ezt megelzen az elsdleges felkutatst az llami tangyi igazgatsi szer­vek vgeztk, mert csak gy lehetett az egyenletes s hinytalan tehetsgkutatst megolda­ni. A vizsga utn a tehetsgrangsort a kzponti intzbizottsg llaptotta meg, beterjeszt­ve azt a VKM/2. gyosztlynak. Ezt kveten kerlt sor a gimnziumok kijellsre, s a ta­nu­lk beosztsra. gy pl. a debreceni tankerletben hat helyen 68 ilyen tanul kezdhette meg tanulmnyait az 1942/43. tanvben.

A npi tehetsgek gimnziumi tanulst segtette el a VKM azzal is, hogy a 13. letvket mr betlttteket a II. osztlyba kellett felttelesen eljegyezni, s nekik de­cem­berig a klnbzeti vizsgt az I. osztlyrl legalbb j eredmnnyel le kellett tenni. A k­­ve­telmny rendkvl nagynak tnhet, m ne feledjk, hogy a cl a klnsen tehetsges ta­nu­lk kivlogatsa volt.

Kzben a VKM felhvsra a Ref.ormtus Egyetemes Konvent is fellltotta a tehetsgment a­la­pot, melynek sszege a gimnziumi beiratkozskor, illetve a tanulmnyi eredmnytl fg­gen fizetett jrulkokbl tevdtt ssze.

A katolikus pspki kar is gy hatrozott 1942. mrcius 11-n tartott konferencijn, hogy a tehetsges falusi szegny tanulk iskolztatst segteni kell. Az erre rdemesek ka­to­likus interntusokban s gimnziumokban val neveltetsk kltsgrl a Katolikus Is­ko­lai Fhatsg gondoskodott. Olyanok plyzatt vrtk, akik vallsos nagycsaldban nt­tek fel, s szleik nem tudtk biztostani tovbbtanulsukat. A kivlasztsnl elnyt l­vez­tek azok " akik csaldi hagyomnyaik alapjn, tovbbi gondolkodsi, s rtelmi meg­nyi­latkozsaikkal remnyt nyjtanak arra, hogy egyhzuknak s haznknak h fiai lesz­nek." Ennek eredmnyeknt az 1942/43. tanvben 22, a teljes kiptst kveten ven­knt 130 ilyen gyermek kerlt volna katolikus kzpiskolkba.

Tbb problma is felvetdtt mr az indulskor. gy hamar nyilvnvalv vlt, hogy a tanulk ltal befizetett djak alig egy - kt vig tudjk majd fedezni a tehetsgmen­ts kltsgeit, s azon tl az llamnak kell arrl teljes mrtkben gondoskodni. Ezrt a VKM nem ltott mentsget a tehetsgment akci sorn gimnziumba kerlt tanul rossz ta­nul­mnyi eredmnyre. gy nekik is fizetnik kellett tandjat, amennyiben jelesnl rosszabb volt tanulmnyi eredmnyk. Mivel azonban szleik szmukra nem tudtk biz­to­s­­ta­ni a tandj sszegt, ez tanulmnyaik befejezst jelentette. Ez egyfajta lelki terhet oko­zott, mely a kivlogats eredmnyeknt tbbsgknl nem jrt teljestmnyk romlsval. Nem szabad elfelejtennk azonban, hogy ezen tanulk ingyenes elltsban rszesltek, gy velk szemben a kvetelmnyek is termszetesen magasabbak voltak.

A npi tehetsgek felkutatsa teht a hbors nehzsgek ellenre is megkezddtt, de tel­­jes kibontakozst a hbor meghistotta. 1945-t kveten az iskolnkvli npm­ve­ls­hez hasonlan a tehetsgments is mr az j gazdasgi, politikai s trsadalmi felt­te­lek­­nek s kvetelmnyeknek megfelelen folyt tovbb s teljesedett ki.

  

Npiskola

A harmincas vek msodik felben ismt eltrbe kerlt a npiskola 8 osz­tlyoss alaktsnak gondolata a VKM rszrl. Ugyan 1934-ben elindultak a kzoktats egszt tfog reformfolyamatok, a kzoktats l­ta­lnos helyzete tovbbra sem mutatott javulst. Megoldatlan maradt a tanulk beisko­l­zsnak s iskolba jrsnak szertelensge. A szegnysg s nyomor, s a sokfle szo­ci­­lis baj fleg a tovbbkpz npiskolzs el grdtett thghatatlan akadlyokat.  Mi­vel a tovbbkpzs tanulk heti egynegyed napra val felmenetelt sem tudtk biztostani a npiskolba, ez mg inkbb ktsges volt a tervezett nyolcosztlyos mindennapi np­is­kolt illeten. Az tmeneti megoldst az 1921: XXX. tc. kvetkezetes vgrehajtsban lt­ta a minisztrium. Ennek rdekben jtottk fel a vndortanti rendszert, s hoztak lt­re jonnan tanyai interntust Komdiban. Ezzel kapcsolatban rdemes idzni Dr. Herte­len­dy Jen miniszteri tancsos 1938-as helyzetjelentsbl: " Srbl plt, ndfedeles, ­ttt - kopott tanyahz, padlja deszkbl hevenyszett, de van fldes s tglatalaj isko­la­szoba is, melynek egy, jobb esetben kt kicsi ablakn szrdik be a vilgossg. Tbb is­ko­lban bboskemence terpeszkedik. A szobk 200 - 220 cm magasakk. Btorzatuk kecs­kelb asztal deszkalapokkal, s a tant szmra kicsi asztal, szkkel, meg fekete tb­la. Ezekbe a knyszerszlte iskolkba csak a tant lelemnyessge s j zlse var­zsolt nmi csnt s kedvessget. Egy - egy ilyen iskolaszobban 15 - 30 gyermek tanul. Van olyan iskolaszoba, amely egyttal a tant laksa is, amennyiben gya az iskolban van elhelyezve, s csak fggny vlasztja el a gyermekek asztaltl, padjtl

A kzoktats helyzetnek alapvet javtsa rdekben Hman Blint 1937/38-ra nagy­sza­bs ptsi programot jelentett be. A gazdasgi vlsgot kvet, a II. vilghbort meg­elz gazdasgi fellendls mr lehetsget nyjtott a fejlesztsre. A npiskola-pt­sek primtust mutatja, hogy az 1937/38. kltsgvetsi vben a beruhzsokra jut kzel 6 mil­li pengbl tbb mint 3 milli erre a clra llt rendelkezsre, 1 500 tanterem felpt­st biztostva.

Az 1937. v a nyolcosztlyos npisko­la kiptsnek jelents llomsa volt. Ekkor jelent meg a VKM 3304/1937.sz. rendelete, mel­lyel kiadtk a VII - VIII. osztly tmeneti tantervt s utastst. Ezen osztlyok el­vg­z­se - a VKM 61 003/7933.sz. rendelete szerint - mentestett a tovbbkpz npisko­la ltogatsa all.  Az iskolbajrs idejnek egy vvel trtn megrvidtse a VII - VIII. osztlyok npszerstst voltak hivatva biztostani. Emellett a tantk kztt sz­les­kr propagandt folytattak, pedaggiai szeminriumokon ismertetve meg velk a tan­tervet s utastst.

Az elemi npiskola fejlesztse a tantkpzs rendjben is vltoztatsokat kvetelt. Tbb vtizedes vita s vrakozs utn az 1938:XIV. tc. a korbbi 5 vfolyamos kpzk he­lybe a 4 vfolyamos kzpfok lceumot s az erre pl 2 ves tantkpz akad­mi­t szndkozta fellltani. Ezzel tvlatokban megteremtdtek a npoktats fejleszts­nek szemlyi felttelei. Nagy gondot okozott, hogy ezzel a korbbi kpzk szmnak re­du­k­lsa is egytt jrt volna. gy a katolikus tantnkpzkbl 12-t terveztek megszn­tet­ni. Ezekre a leptsekre vgl is nem kerlt sor, mivel az akadmiai fokozat kiptse el­ma­radt.

Szintn 1938-ban szletett a gyakorlati kzpiskolkrl szl XIII. tc. is, melynek ­let­be­lp­te­tsre azonban csak 1941-ben kerlt sor, tovbbtanulsi lehetsget nyjtva a 8 osztlyos npiskolt vgzetteknek. Ugyanakkor a VKM 63.000/1938.sz. rendelete,  - me­lyet az orszggylsi kpviselk vlasztsrl szl 1938:XIX.tc. 25.-nak vgrehaj­t­sa trgyban adtak ki -  a vlasztsi jogosultsgot tovbbra is a hat eleminek megfelel vg­zett­sgben llaptotta meg.

Nagy hatst gyakorolt a tanktelezettsg felemelsnek irnyban a Felvidk fleg magyarok lakta terleteinek visszakerlse a mncheni egyezmnyt kveten 1939 novem­be­­rben. A volt Csehszlovkiban ugyanis az elemi iskola 8 osztlyos volt. Mivel a visszacsatols tanv kzben trtnt, kln irnyelvekben fogalmaztk meg a tennivalkat, mely az iskolai munka folytonossgra s zavartalansgra vonatkoztak.

Mindezek ellenre 1939-ben a kultuszkltsgvets trgyalsn az 1938:XIV.tc. vg­re­hajtsnak szorgalmazsa mellett tovbbra is a nyolcosztlyos npiskola bevezet­st krtk. A helyzet kplkenysgt mutatja, hogy nhny hnappal korbban Teleki Pl, ak­kori kultuszminiszter a nyolcosztlyos npiskolval szemben inkbb a polgri iskola fel­s npiskolv talaktsrl beszlt - Etvs szellemben. Ugyanakkor 1940-ben a H­man Blint vezette kultuszminisztrium elksztette a mindennapi tanktelezettsg fele­me­lst elrendel trvnyjavaslatot, melyet elfogadsa utn 1940:XX.tc. nven iktattak be.

 

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!