XV. Az 1945 ut�n kialakul� gyermek - �s ifj�s�gv�delem szervezete

1945-ben egy teljesen dezorganiz�lt gyermekv�delemnek kellett munk�hoz l�tnia. A h�bor� befejez�sekor t�bb ezer gyermek k�borolt az orsz�gban, koldultak, loptak. K�zvetlen seg�ts�get kellett teh�t ny�jtani a II. vil�gh�bor�ban el�rvult, csal�djukat vesztett, magukra maradt gyermekeknek. Ki kellett �p�teni a gyermekv�delem �j rendszer�t. Ehhez a p�ld�t r�szben 1919 gyermekv�delme szolg�ltatta.

1945-ben a Nemzetk�zi Seg�ly gondoskodott az elhagyott gyermekek v�delm�r�l, mozg�s�tott az int�zm�nyek �jj��p�t�s�re, demokratikus szoci�lpolitik�t hirdetve meg. A k�zs�gekben szoci�lpolitikai, a megyesz�khelyeken t�rv�nyhat�s�gi bizotts�gokat hoztak l�tre.

M�r 1945-ben rendezt�k a h�zass�gon k�v�l sz�letett gyermekek anyagi, erk�lcsi �s jogi helyzet�t a XXIX.tc.-kel. A h�zass�gon k�v�li elnevez�s ugyan megmaradt, de a t�rv�ny kimondta a teljes jogegyenl�s�get. A gyermek v�rszerinti apj��t, vagy egy elk�pzelt nevet kaphatott.

1946-ban m�r 21 930 gyermeket gondoztak k�zs�gi �s �llami otthonokban, illetve nevel�sz�l�kh�z kihelyezve. A VKM 1946-ban v�llalta a N�pj�l�ti Miniszt�riummal egyet�rt�sben a "k�bor" gyermekek gondoz�s�nak a megszervez�s�t. A kor�bbi menhelyek helyett �j gyermekotthon-h�l�zatot kezdtek ki�p�teni.

Szekeres Mih�ly "Fi�kfalva" int�zm�nye 1943-ban j�tt l�tre. A telep l�nyege az �nell�t�s volt, a gyermekek munk�val kerest�k meg aznapi kenyer�ket. 1945-t�l Pataki G�bor vezet�s�vel Ebesen folytatta m�k�d�s�t 1948-as megsz�n�s�ig.

1945-t�l �rv�n maradt gyermekek sz�m�ra Sztehlo G�bor szervezett �j otthont, Gaudiopolis n�ven, a sv�jci V�r�skereszt t�mogat�s�val a Magyar Evang�liumi Egyh�zak J� P�sztor Misszi� Alap�tv�ny�n kereszt�l. 1946-t�l Pax Magyar Szoci�lis Alap�tv�ny n�ven m�k�dtek tov�bb. A J� P�sztor Gyermekotthon m�k�d�s�t gondosan fel�p�tett napirend, rugalmas, a gyermekek elv�r�saihoz igazod� pedag�giai elk�pzel�s biztos�totta. A gyermekek k�zt�rsas�got alkotva �ltek, saj�t k�zt�rsas�gi eln�kkel, k�l�nb�z� tiszts�gvisel�kkel, akiket titkosan v�lasztottak maguk k�z�l. Az otthonokat 1951-re felsz�molt�k.

1946-ban Hajd�hadh�zon j�tt l�tre az els� �llami gyermekv�ros �d�m Zsigmond vezet�s�vel.

1948-ban �llamos�tott�k a gyermekmenhelyeket, �s helyett�k l�trehozt�k az �llami gyermekv�d� otthonokat (nev�k 1961-t�l int�zet). Ezek a N�pj�l�ti Miniszt�rium hat�sk�r�be tartoztak. Ezzel egyid�ben megsz�ntett�k az Orsz�gos Szoci�lpolitikai Int�zetet, s helyette az egys�ges ir�ny�t�sra hivatott Orsz�gos Gyermekv�delmi Munkabizotts�got hozt�k l�tre.

A szervezeti keretek �jj�alak�t�sa mellett kimondt�k, hogy a gyermekv�delmi int�zm�nyek f� funkci�ja a nevel�s, teh�t ezek nevel�si int�zm�nyek.

Az 1945 ut�ni korszakban �ltal�noss� v�lt az az ir�ny, hogy min�l t�bb gyermekotthont �s gyermekv�rost kell l�trehozni a nevel�sz�l�kn�l szerzett rossz tapasztalatok miatt �s a k�z�ss�gi nevel�s ideol�gi�j�nak jegy�ben. �gy m�g 1938-ban a gyermekek 87,2%-�t, 1957-ben m�r csak 27,5%-�t helyezt�k el nevel�sz�l�kn�l.

A Magyar N�pk�zt�rsas�g Alkotm�nya 1949-ben az elhagyott gyermeket az �llam gyermek�nek tekintette. Ezt k�vet�en az 1952:IV.tc., a csal�djogi t�rv�ny, �j alapokra helyezte a h�zass�gr�l, a csal�dr�l �s a gy�ms�gr�l sz�l� addigi jogi �s t�rsadalmi gyakorlatot. A t�rv�ny az �llami gondoz�sban v�tel lehet�s�g�t kiterjesztette minden 18 �ven aluli kiskor�ra. �llami gondoz�sba ker�lhetett, akit sz�lei elhagytak, akit sz�lei z�ll�tts�ge, devi�ns magatart�sa miatt k�rnyezeti �rtalmak �rhettek, vagy aki m�r antiszoci�lis magatart�s� volt, s t�le kellett �vni a gyermekk�z�ss�get.

A probl�m�t az jelentette, hogy �gy egy gyermekotthonba ker�ltek az �rv�k, az elhagyottak, a csal�d anyagi helyzete miatt gondoz�sba vettek, az imbecilisek, a mozg�sk�ptelenek, a k�ros sz�l�i k�rnyezetb�l kiragadottak, a f�lb�n�z�, csavarg� �s antiszoci�lis magatart�s� gyermekek.

Szint�n 1952-ben vezett�k be az �llami gondozott elnevez�st (13/1952.II.9.M.T.rendelet), mely az "elhagyott gyermek"-et v�ltotta fel. Az �llami gondoz�sba v�tel lehet�s�g�t b�v�tette az 51/1954.VII.8.M.T.sz.rendelet, mely ezt akkor is elrendelte, ha a gyermek nevel�se, testi vagy szellemi fejl�d�se nem volt kell�en biztos�tva.

Az 50-es �vekre kialakult �s stabiliz�l�dott a gyermekv�delem �j szervezete, int�zm�nyh�l�zata, m�k�d�si rendj�k, anyagi ell�t�suk. Az �j l�tes�tm�nyek z�me azonban elhanyagolt volt z�rd�kban �s kast�lyokban kapott helyett, melyek nem voltak mindig alkalmasak gyermekotthonnak. Az otthonokat a makarenk�i k�z�ss�gek mint�j�ra pr�b�lt�k megszervezni. A l�trej�tt gyakorlatban azonban nem �rv�nyes�lt kell�k�ppen az egy�ni b�n�sm�d, h�tt�rbe ker�lt a szem�lyes kontaktus. Az a szeml�let alakult ki, hogy a szocializmus megval�sul�sa a nyomor g�cainak felsz�mol�s�hoz vezetve, a kriminalit�s, a prostit�ci�, az alkoholizmus, a csavarg�s fokozatos megsz�n�s�t fogja okozni. A koncepci� szerint az �llami gondoz�sban szerepet j�tsz� t�nyez�k lass� elt�n�se k�vetkezt�ben az �llami gondozottak sz�m�nak is cs�kkennie kellett volna. Ez�rt nem tartott�k sz�ks�gesnek a gyermekotthonok l�nyeges fejleszt�s�t. �gy v�lt�k, hogy a felvil�gos�t�s is nagyban hozz�j�rul majd a deviancia felsz�mol�d�s�hoz. Mindezek mellett azt hangs�lyozt�k, hogy a k�z�ss�gi nevel�s �nmag�ban is meg tudja oldani a nevel�si probl�m�kat. Ez vezetett oda, hogy a 60-as �vek elej�n m�r olyan zs�foltak voltak a nevel�otthonok, hogy csak k�zvetlen �letvesz�lynek kitett gyermekeket lehetett �llami gondoz�sba venni.

�jabb fejl�d�si fokot jelentett az 1957-ben megalakult Orsz�gos Gyermek-�s Ifj�s�gv�delmi Tan�cs munk�ja. Ezzel vette kezdet�t a gyermekv�delmi nevel�snek, mint a pedag�gia alkalmazott ter�let�nek elm�leti rendszerbe t�rt�n� feldolgoz�sa.

Az 1960-as �vekt�l kezdve �p�lt ki fokozatosan a gyermekv�delem korszer� h�l�zata, ami anyagi �s szem�lyi felt�teleiben egyar�nt mindink�bb biztos�totta a szoci�lpedag�gia �rv�nyes�l�s�t. Megn�tt az iskola szerepe, s szervezetileg is �jj�alakult az iskol�kban foly� gyermekv�delmi munka. E munk�t seg�tett�k az ifj�s�gv�delmi megb�zottak, a nevel�si tan�csad�k, az iskola-eg�szs�g�gy �j rendszere, a r�szorul� gyermekek anyagi t�mogat�s�nak �j form�i. Bekapcsol�dtak a munk�ba a k�l�nb�z� t�rsadalmi szervezetek is, mint pl. a Hazafias N�pfront, a szakszervezetek, a N�tan�cs, a V�r�skereszt..stb.

A gy�m�gyi politika v�ltoz�s�t jelzi, hogy felmer�lt a v�r szerinti kihelyez�s gondolata. Egy �llami gondozott a 60-as �vek v�g�n az �llamnak �vi 16-23 ezer forintj�ba ker�lt, ennek az �sszegnek egy r�sze is jelent�s t�mogat�s lett volna a r�szorul� csal�doknak. Azonban ez a forma nemigen terjedt el, s a megl�v�kn�l is a sz�l�t megfosztott�k sz�l�i jogainak gyakorl�s�t�l.

Az 1960-as �vekben indult meg a gy�m�gyi munka �s a nevel�otthoni h�l�zat differenci�l�s�ra. Megt�rt�nt a betegek �s az antiszoci�lis gyermekek elk�l�n�t�se az eg�szs�gesekt�l illetve a nem antiszoci�lisokt�l. Az antiszoci�lis, "nehezen nevelhet�" gyermekeket a k�l�nleges - z�rt, vagy f�lig z�rt nevel�int�zetekbe ir�ny�tott�k, illetve helyezt�k �t.

Az 1970-es �vek elej�t�l tov�bb differenci�l�dott a nevel�otthoni h�l�zat. Ezzel egy id�ben megpr�b�lt�k oldani a nevel�otthoni z�rts�got. �gy pl. az �n. bels� iskola helyett a k�ls�, k�rzeti iskol�ba j�rtak az �llami gondozott gyermekek. Ez sok helyen er�s ellen�ll�st v�ltott ki a helyi lakoss�g �s a pedag�gusok k�r�ben.

Szint�n a 70-es �vekben jelentkezett er�teljesen a gy�m�gyi gyakorlatban a szoci�lpolitikai eszk�z�k haszn�lata - csal�di p�tl�k emel�se, a t�bb gyermekesek sz�m�ra juttatott anyagiak, �p�tkez�si t�mogat�sok. �ltal�noss� v�lt a csal�dv�delem er�s�t�se. A tan�csok �ltal l�tes�tett nevel�si tan�csad�k tev�kenys�ge alapvet�v� v�lt a prevenci�, az ut�gondoz�s, a pszichol�giai tan�csad�s �s az �ltal�nos csal�dgondoz�s ter�let�n.

Az 1974:II.tc. m�dos�totta a h�zass�gr�l, a csal�dr�l �s a gy�ms�gr�l sz�l� 1952-es t�rv�nyt. A nyom�ban kiadott 13/1974.sz. Minisztertan�csi Korm�nyrendelet egy�rtelm�en lesz�gezte, hogy a sz�l�k anyagi k�r�lm�nyei, a lak�sprobl�m�k, vagy a sz�l�k betegs�ge miatt vesz�lyeztetett helyzet� gyermekek ne ker�ljenek �llami gondoz�sba, hanem az �llam szoci�lpolitikai eszk�z�kkel seg�tse a sz�k�lk�d� csal�dokat. Csak akkor ker�ljenek a gyermekek nevel�otthonba, ha a szoci�lpolitikai eszk�z�k m�r nem bizonyulnak hat�konynak,

de m�g ebben az esetben sem lehetett felf�ggeszteni a sz�l�i fel�gyeleti jogot. A gyermeket teh�t nem �llami gondozottk�nt, hanem �llami beutaltk�nt helyezt�k nevel�otthonba, vagy koll�giumba. A t�rv�ny szerint csak az elhagyott (�rva, f�l�rva..stb) �s a sz�l�k �letm�dja, magatart�sa miatt vesz�lyeztetett gyermeket lehetett �llami gondoz�sba venni.